Befektetés az európai űrjövőbe

A hét elején Olaszországban, Nápolyban zajlott az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamainak miniszteri értekezlete, a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma.

A két napon át tartó eseményen, november 20-21-én fontos (űr)politikai döntések születtek, amelyek meghatározzák majd az európai űrtevékenység közeli és kicsit távolabbi jövőjét is. Az ESA húsz teljes jogú tagállama (köztük a legújabb Lengyelország) és Kanada miniszterei 10 milliárd euró sorsáról határoztak, amikor kijelölték a fejlesztések fő irányait a 2013-2017 közötti időszakra. A következő miniszteri tanácsülés 2014 tavaszán lesz.

Az ESA miniszteri tanácsának ülése Nápolyban, november 20-án. (Kép: ESA / S. Corvaja)

A leginkább várt döntések közül kiemelendő, hogy az európai űrminiszterek elfogadták Oroszország csatlakozását az ExoMars programhoz. Ez a fontos, az ExoMars „túlélését” biztosító fejlemény közel egy évvel azután történt, hogy az amerikaiak pénzhiányra hivatkozva kiszálltak a közösen elképzelt programból, amely előbb egy a bolygó körül keringő egységet (start 2016 januárjában), majd egy önjáró laboratóriumot (2018 áprilisában) küldene a Marsra. Mindkét startra orosz Proton hordozórakétákat használnak majd. Végül a NASA is benne maradt az ExoMarsban, de az eredetinél tervezettnél sokkal kisebb mértékben, egyes műszerek elkészítésével járul majd hozzá.

Csoportkép európai űrminiszterekkel. Térségünkből köztük vannak már Csehország, Románia és Lengyelország képviselői is. Bízzunk benne, hogy rövidesen talán Magyarország sem csak megfigyelőként vesz részt egy ilyen fontos megbeszélésen... (Kép: ESA / S. Corvaja)

A legnagyobb vitát ígérő hordozórakéta-fejlesztési témában kompromisszumos megoldás született. A jelenleg szolgálatban levő, nagy teherbírású, igen megbízható, de meglehetősen drága Ariane-5 felváltására a franciák gyorsították volna a kisebb, egyszerűbb és ezért olcsóbb Ariane-6 tervezését. Német javaslatra előbb az Ariane-5 továbbfejlesztésére költenek, de – s ebben áll a kompromisszum – már a következő rakéta igényeit is a lehető legjobban figyelembe véve. Most úgy tűnik, az Ariane-6 legkorábban 2021-ben mutatkozhatna be. A feljavított Ariane-5 ME (mid-life evolution) kapacitása mintegy 20%-kal növekedne, egy új fejlesztésű, újraindítható, folyékony hidrogén üzemanyagú rakétafokozattal. A Vinci nevű hajtómű alkotná később az új Ariane-6 második fokozatát is. Az Ariane-5 ME orrkúpja alá a mostaninál nagyobb űreszközöket is el tudnak majd helyezni. Az Ariane rakéták fejlesztésével kapcsolatos munkákat most két évre finanszírozzák, a folytatás mikéntjéről 2014-ben döntenek.

Némi meglepetésre a britek jelentősen megnövelték hozzájárulásukat a közös ESA-költségvetéshez. Ennek egy részéből aztán futotta arra is, hogy a miniszterek zöld utat adjanak az amerikai Orion űrhajó fejlesztéséhez való európai hozzájáruláshoz. Eszerint a NASA készülő új űrhajójához kiszolgáló modult gyártana az ESA. Ezzel letudná a Nemzetközi Űrállomás (ISS) meghosszabbított, 2017-2020 közötti működési élettartamára jutó hozzájárulását is. (A jelenlegi európai hozzájárulás, az ATV teherűrhajók addigra már nem repülnek majd: az ötödik és egyben utolsó példány 2014-ben startol.) A döntés stratégiai jelentősége, hogy a NASA és az ESA együttműködése révén Európa sem maradna ki az emberes űrhajózás következő nagy lépéseiből, az alacsony Föld körüli pályán túlra tervezett küldetésekből.

Az ESA miniszteri tanácsa emellett olyan fejlesztésekhez biztosított anyagi forrást, amelyben a legnagyobb növekedési potenciált látják, vagy közvetlen gazdasági-társadalmi hatását fontosnak tartják. Ilyenek például az űrtávközlés, a meteorológia, a földmegfigyelés. Már a tanácsülés előestéjén nyilvánosságra került viszont, hogy egyelőre lekerül a napirendről a Holdra leszálló európai automata űrszonda terve. A javaslatot szívügyüknek tekintő németek nem tudtak elegendő pénzbeli hozzájárulást összegyűjteni más „nagy” európai űrnemzetektől, mivel a franciák és az olaszok számára eltérőek voltak a prioritások.

Kapcsolódó cikkek:
Mi lesz a Curiosity után?
Amerika és a Mars: újratervezés
Az oroszok beszállnak az ExoMarsba
Lengyelország belép az ESA-ba
Lekörözve, avagy mások meddig jutottak?
Kibontakozóban az Orion
Leálltak az európai teherűrhajó-részegységek gyártásával

Kapcsolódó linkek:
Versenyképesség, növekedés - ülésezett az ESA miniszteri tanácsa (ESA)
Megegyezés: az oroszok beszállnak az ExoMarsba (Spaceflight Now)
Tovább marad velünk az Ariane-5 (Spaceflight Now)
Európai kiszolgáló modul az Orionhoz (Spaceflight Now)
Lekerült a napirendről az európai holdszonda terve (Spaceflight Now)