A SpaceX Falcon-9 rakétája először indított bolygóközi tudományos küldetést a NASA megbízásából. A cél egy kettős kisbolygó.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) a 65803. számú Didymos kisbolygóhoz tart, amelynek 160 m átmérőjű, Dimorphos nevű apró holdjába becsapódva, annak pályáját igyekszik egy kissé megváltoztatni. A kísérlet fő célja a kisbolygó-eltérítés módszerének kipróbálása a gyakorlatban. Ilyesmire akkor lehetne szüksége az emberiségnek, ha egy ismert pályájú kis égitest biztosnak tűnő becsapódással és azzal járó globális katasztrófával fenyegetne.
A DART előkészítése a startra a SpaceX szerelőcsarnokában, a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpont területén. (Kép: NASA / Johns Hopkins APL / Ed Whitman)
A DART Kaliforniából indult, november 24-én, magyar idő szerint 7:21-kor. Vele tart a LICIACube (Light Italian Cubesat for Imaging of Asteroid) nevű, olasz készítésű CubeSat, amelynek feladata a fő szonda becsapódásának megfigyelése lesz a helyszín közelében. Mintegy 10 nappal az esemény előtt önállósodik majd a nagyobb szondától. A DART programjáról és célpontjáról korábban már írtunk, a legutóbb idén év elején, amikor az eredetileg a nyárra tervezett startot mostanra halasztották.
A 330 millió dolláros költségvetésből készített, 610 kg tömegű DART kicsinek számít a NASA naprendszerkutató űrszondás küldetései között. Nem fog évekig bolyongani a bolygóközi térben, már bő tíz hónappal a start után, 2022 szeptemberének végén megérkezik a Didymoshoz. A Földtől 11 millió km-es távolságban, mintegy 24 ezer km/h sebességgel ütközik bele a Dimorphosba.
A Didymos–Dimorphos kettős elnyúlt ellipszispályán kering a Nap körül, amelyen időnként közel kerülnek a Földhöz. Ez teszi őket potenciálisan veszélyes égitestekké, bár a számítások szerint a belátható jövőben nem kell tartanunk a becsapódásuktól. Ez azután sem lesz másképp, ha a DART-nak sikerül eltrafálni a kisebbik égitestet. Űreszközökkel természetesen még sosem közelítették meg ezt a kisbolygópárost, de földi csillagászati megfigyelések alapján átmérőjüket 780, illetve 160 m-esre teszik.
Érdemes megjegyezni, hogy egyébként semmilyen jelenleg ismert, a Föld közelébe jutó égitest katasztrofális becsapódására nem kell számítani az elkövetkező évszázadban. A kutatók mintegy 25 ezerre becsülik a Dimorphos – szemléletesebben: egy futballstadion – méretkategóriájába eső földközeli kisbolygók számát.
Fura, de szemléletes összehasonlítás: a Dimorphos nagyjából akkora, mint a római Colosseum... (Fantáziakép: ESA Science Office)
Egy ilyen test a légkörbe csapódva lejutna a felszínig, és lakott területre érve sok áldozattal járó, egy nagyvárosnyi területre kiterjedő pusztítást végezhetne. A NASA adatai szerint az ilyen kisbolygóknak eddig mintegy 40%-át fedezhettük fel. Ami a még tekintélyesebb, 1 km-nél is nagyobb méretű földközeli kisbolygókat illeti, azoknak a 95%-át ismerhetjük. Az akkorák már globális katasztrófával fenyegetnék a Földet, ha eltalálnák. Minél kisebbek ezek az égitestek, annál több maradt belőlük eddig felfedezetlen, de természetesen annál kisebb veszélyt is jelentenek a földlakókra nézve.
A DART fő hajtóműve a xenon gázzal működő, továbbfejlesztett – most először kipróbálandó –, nagy hatásfokkal működő ionhajtómű (NASA Evolutionary Xenon Thruster-Commercial, NEXT-C), a NASA Glenn Kutatóközpont és az Aerojet Rocketdyne cég közös fejlesztése. Az ionhajtómű kis tolóerőt tud kifejteni, de hosszú időn át működtetve igen hatékony. Az ionhajtóművek elektromos energiával való ellátását két napelemtábla (Roll-Out Solar Arrays, ROSA) biztosítja. A fedélzeten lesz még 12 hagyományos hajtóműfúvóka, 50 kg hidrazin üzemanyaggal. Ezekre a Didymos–Dimorphos rendszernél a végső megközelítési pálya pontos kialakításakor, a gyors finom manőverekhez lesz szükség. A DRACO (Didymos Reconnaissance and Asteroid Camera for Optical navigation) nevű kamerával a becsapódást megelőzően képeket is készítenek majd a kettős kisbolygóról.
A DART és az Olasz Űrügynökség (ASI) miniatűr LICIACube szondája a becsapódás előtt. (Fantáziakép: NASA / Johns Hopkins APL / Steve Gribben)
A DART-ot indító Falcon-9 rakéta B1063 jelzésű első fokozata korábban már két alkalommal repült, ezzel indították tavaly novemberben ugyaninnen a Sentinel-6 Michael Freilich földmegfigyelő műholdat, majd Floridából május végén 60 Starlink internetes műholdat. A világűrből másodszor is sikeresen visszatért fokozatot aztán közúton megint átszállították az Egyesült Államok nyugati partvidékére, a DART mostani startjához. (A fokozat most, a harmadik alkalommal is rendben leszállt a Csendes-óceánon várakozó úszó platformra.)
A DART a SpaceX által indított első bolygóközi tudományos küldetés (a NASA 69 millió dollárt fizetett érte), de nem az első, amely elhagyta a Föld környezetét. Emlékezetes, hogy 2018-ban egy tűzpiros Tesla Roadster autó jutott az űrbe egy Falcon Heavy rakétával. A SpaceX által indítandó naprendszerkutató űreszközök sora a közeljövőben tovább bővül. Legközelebb jövő nyáron a NASA Psyche nevű kisbolygószondája startol, majd a Jupiterhez küldendő Europa Clipper (2024. október) számára is a Falcon Heavy rakétát szemelték ki az űrügynökségnél.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tervezett Hera nevű űrszondája egyébként 2024-ben indul a Didymos–Dimorphos kettőshöz, hogy kiderítse, milyen hatással volt a DART becsapódása. Az ESA a mostani indításban is közreműködik, hiszen az ausztráliai New Norcia követőállomása volt abban a helyzetben, hogy először vegye a DART rádiós bejelentkezését a hordozórakétától való önállósodás után. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
DART: mégsem idén nyáron indul
Didymos és Dimorphos
Halad a Hera tervezése
Ismét kisbolygónap
Küldene műholdat egy aszteroidához?
A DART indításáról (Spaceflight Now)
Az amerikai DART-ot követi majd az európai Hera (ESA)
A Juno szonda NASA-s kutatói legújabb cikkeikben a szonda mérései alapján bepillantást engednek az óriásbolygó légkörének mélyebb rétegeibe.
