Az Ariane–5 aprónak tűnő műszaki problémája miatt akár további hónapokkal is elhalaszthatják a James Webb-űrtávcső startját.
Az Ariane–5 a világ legmegbízhatóbb hordozórakétái közé tartozik. Legutóbb tavaly augusztusban, illetve azt megelőzően februárban indult a világűrbe. A startok óta eltelt hosszú idő találgatásokra adott okot arról, nem lehet-e valamilyen műszaki gond a háttérben. A SpaceNews-hoz eljuttatott közleményében az Arianespace elismerte, hogy „a repülés után végzett elemzések kiderítették, hogy az orrkúp burkolata nem teljesen az előírásoknak megfelelően vált le, de ennek semmiféle kedvezőtlen hatása sem volt a szóban forgó startokra”. A közlemény nem tért ki a részletekre, de a portál ipari forrásokból úgy értesült, hogy a burkolat leválásakor az elfogadhatónál jóval erősebb vibráció lépett fel a hasznos teherben. Ennek ellenére egyik esetben sem károsodtak a pályára állított műholdak, a jelenség mégis aggodalomra ad okot a tervezett startokat illetően, különösen a James Webb-űrtávcsövet (JWST) féltik az esetleges károsodástól.
2020 augusztusában az Ariane–5 három műholdat állított pályára, azonban ennél és az ezt megelőző startnál a „burkolat teljesen szabályostól eltérő leválása” vibrációkat okozott. A probléma kivizsgálása újabb hónapokkal késleltetheti az új űrtávcső startját. (Kép: ESA / CNES / Arianespace)
Az Arianespace bejelentette, hogy az Ariane–5 orrkúpjának burkolatát gyártó RUAG vállalattal és az ArianeGroup csoport cégeivel közösen további vizsgálatokat szándékoznak elvégezni, a RUAG azonban semmilyen információt sem adott a vizsgálatok állásáról. Az Arianespace illetékesei viszont arról nem adtak információt, mikorra tervezik az Ariane–5 következő startját. A vállalat terveiről csak annyit lehet biztosan tudni, hogy május 27-én Szojuz hordozórakétával OneWeb műholdakat szándékoznak pályára állítani. A NASA viszont azt közölte, hogy a JWST október 31-re előirányzott startját megelőzően az Ariane–5-nek két másik indítást kellene végrehajtania. Ezek közül az egyikkel az Eutelsat szervezet Eutelsat Quantum műholdját és a műholdas távközléssel foglalkozó, brazil Embratel Star One cég Star One D2 műholdját állítanák geostacionárius pályára, a korábbi tervek szerint idén júliusban, ám az Eutelsat május 11-i bejelentése szerint az indítás a harmadik negyedévre csúszik, pontos dátumot azonban nem jelöltek meg. A másik startot augusztusra tervezték, amikor ugyancsak két geostacionárius távközlési műholdat indítanának.
Egy szintén május 11-én a JWST-ről a NASA-nál tartott sajtótájékoztatón az űrtávcső programigazgatója megerősítette, hogy a JWST indítása előtt az Ariane–5-nek még két repülést kell végrehajtania, és a három start közül az elsőt körülbelül négy hónappal követheti a harmadik, azaz a JWST indítása. Ha tehát a Quantum és a Star One D2 indítását sikerülne már a harmadik negyedév elején, azaz július legelején végrehajtani, akkor november elején, tehát minimális csúszással indulhatna az űrtávcső. A JWST indítása szempontjából előnyös, hogy a bolygóközi szondákkal ellentétben ennél nem kell indítási ablakhoz alkalmazkodni, a távcső bármikor indítható, ha a rakéta készen áll.
A kialakult helyzet azért visszás, mert a JWST fejlesztése során az Ariane–5-öt ítélték a legmegbízhatóbb, legkisebb kockázatot jelentő opciónak a 8,8 milliárd dolláros űrtávcső indítása számára. Korábban a hordozórakéta jellemzően évente többször indult a világűrbe, és a legutóbbi sikertelen startja 2002-ben volt, vagyis csaknem két évtizede. Eközben viszont a JWST startja a távcsővel kapcsolatos legkülönfélébb problémák miatt sok részletben évekkel halasztódott, ami a költségek növekedéséhez vezetett. Mostanra viszont, amikor a távcső szinte készen áll arra, hogy augusztus végén Francia Guyanába szállítsák, a hordozórakéta problémája okozhat további késedelmet. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ariane-5, három műholddal
Most a koronavírus miatt...
Japán és koreai műhold, európai rakétával
JWST: további késés veszélye
JWST: óvatos optimizmus
JWST: még egy év késés
Az Ariane–5 problémája miatt késhet a JWST (Space News)
Hétfőn egy pályamódosító manőverrel elhagyata a Bennu kisbolygót az amerikai űrszonda, hogy két és fél év múlva leszállítsa az égitestről begyűjtött anyagmintát.
