Ariane-5, három műholddal

Az európai nehézrakéta ez akalommal három, geostacionárius pályára szánt űreszközzel – két távközlési holddal és egy újabb „műholdjavítóval” – emelkedett a magasba.

A start Kourou-ból augusztus 16-án, magyar idő szerint 00:04-kor történt. Január és február után ez volt a legnagyobb teljesítményű európai hordozórakéta idei harmadik indítása. (Némi halasztás után, ugyanis a július 31-ei kísérletet egy érzékelő hibája miatt le kellett állítani, sőt a csere miatt a rakétát végül vissza kellett vinni a szerelőcsarnokba.) Az Arianespace cég tevékenységét is visszavetette az év első felében a koronavírus-járvány. A VA253 jelzésű indítás alkalmával az amerikai Intelsat cég Galaxy-30 műholdja és a japán BSAT-4b mellett a MEV-2 (Mission Extension Vehicle-2) állt pályára. Ez utóbbit feladata egy vagy több másik műhold (először az Intelsat-10-02) megmentése – megközelítése, a hozzá való kapcsolódás és üzemidejének meghosszabbítása – lesz, hasonlóan ahhoz, amire a tavaly indított MEV-1-et használják.

A Galaxy-30 (indítási tömege 3298 kg) és a MEV-2 (2875 kg) a start idején igazából „kettő az egyben” összeállításban kapott helyet az Ariane-5 orrkúpja alatt. Mindkettőt a Northrop Grumman (korábban Orbital ATK) gyártotta. A Galaxy-30 az Intelsat észak-amerikai ügyfelei – például kábeltelevíziós cégek – számára kínál majd szélessávú adatátvitelt, ultranagy felbontású videószolgáltatást. Az Arianespace a mostanival együtt nem kevesebb mint 62 távközlési holdat indított eddig az Intelsat számára.

A MEV-2 a Northrop Grumman leányvállalata, a SpaceLogistics LLC kezelésében lesz. A már pályán levő, még működőképes Intelsat-10-02-nek arra van szüksége, hogy a hozzá kapcsolódó MEV-2 saját hajtóműveivel és üzemanyagával segítsen a manőverezésben, a pozíció tartásában, így kitolva a távközlési űreszköz hasznos élettartamát a geostacionárius pályán. Ha már erre nem lesz szükség, a MEV-2 elhagyhatja és új feladatot kaphat &8211; egyelőre nem tudni, melyik másik műholdnál. Az első MEV tavaly októberben egy orosz Proton rakétával indult, és idén február óta már végzi is a dolgát az Intelsat-901 műholddal.

A 3530 kg-os BSAT-4b a 110° keleti hosszúság fölé tart. (Fantáziakép: Maxar Technologies)

A BSAT-4b üzemeltetője Japán vezető műholdas távközlési szolgáltatója, a Broadcasting Satellite System Corporation (B-SAT). Új műholdjukkal Japánt és környékét látják majd el közvetlenül a háztartásokba irányuló televíziós műsorszórással. A BSAT-4b tartalékul szolgál majd a 2017-ben pályára állított BSAT-4a számára. Tervezett élettartama – ahogy a másik két most felbocsátott műholdé is – 15 év. A BSAT-4b gyártója a Maxar Technologies (korábban SSL). Ez az 1993-ban alapított B-SAT tizedik pályára állított műholdja, és eddig mindegyiknek az indításával az Arianespace-t bízták meg.

Az Ariane-5 orrkúpján némi változtatást hajtottak végre, már a James Webb-űrteleszkóp jövő év vége felé esedékes felbocsátására készülődve. Most tehát ennek a viselkedéséről is gyűjtöttek adatokat. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Photo Optique Vidéo du CSG, P. Baudon)

Kapcsolódó cikkek:
Újraindul az élet Kourou-ban
Japán és koreai műhold, európai rakétával
Konnect és GSAT-30
Két műhold nagy találkozása
Az első üzemidő-hosszabbító műhold
Két új műhold Ariane-5-tel
Most a koronavírus miatt...

Kapcsolódó linkek:
Az Ariane-5 VA253 jelű repülése (Arianespace)
Az Ariane-5 startjáról (Spaceflight Now)