Nemrég a magyar sajtóban is hullámokat vetett a bejelentés, miszerint 2024-ben Oroszország kiszállna a Nemzetközi Űrállomás programjából.
A hír némileg hasonlít a szovjet korszak klasszikus viccében szereplő jereváni rádió információjához, amely egy változatban így hangzik: Moszkvában Mercedeseket osztogatnak. A valóságban azonban nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak...
Nos, az áprilisban felröppent orosz űrállomásos híreknek ennél egy kicsit több valóságalapjuk van, de azért egyelőre nem kell mindent készpénznek venni. Javaslat igen, formális döntés még nem született. A Roszkoszmosz illetékesei valóban fontolgatják a visszavonulást a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjából, de nem feltétlenül 2024-ben, hanem később, talán 2025-től kezdve, és a folyamat mindenképpen fokozatosan fog zajlani.
Közben Oroszországban az űripar szereplői már tervezik az ISS feladatainak kiváltására a saját, ROSS (Russian Orbital Service Station) munkanevű, alacsony Föld körüli pályára szánt űrállomásukat. Ennek a megépítéséről eddig még keveset lehetett hallani, viszont a folytonos átmenet érdekében várható, hogy az ISS-ben való orosz részvétel bizonyos foka megmarad még abban az időszakban is, amikor majd a ROSS kiépítése és üzemeltetése megkezdődik. Eközben – mint arról márciusban mi is beszámoltunk – Oroszország és Kína összefogott egy Hold körüli vagy akár a Hold felszínén létrehozandó jövőbeli tudományos kutatóbázis megépítése céljából is.
Mivel a ROSS még leginkább csak tervezési stádiumban van, rövid távon nem hagyható figyelmen kívül az ISS orosz szegmensének sorsa. Már csak amiatt sem, mert még mindig nem indult el a több mint két évtizede készülő orosz Nauka többcélú kutatómodul az ISS-re – az idei évben talán erre is sor kerül. Egy másik tervezett új orosz csomóponti modul, a Pricsal még szintén felbocsátásra vár. Ez a Naukához csatlakozik majd, a Nauka pedig a Zvezda modulhoz, a korábbi Pirsz helyére, amelyet nemsokára el is távolítanak majd az ISS-ről. Egy Progressz teherűrhajó viszi majd magával a légköri enyészetbe. A Pricsal a Nauka alsó (a Föld felőli) oldalára kerül.
Az ISS orosz szegmense a csatlakozó Szojuz vagy Progressz űrhajókkal, a 2011-es állapot szerint, még a Nauka és a Pricsal érkezése előtt. (Kép: Wikipedia)
A várakozások szerint a Nauka élettartama nem lesz túl hosszú, hiszen építése régóta folyik, és miután felkerül, intenzív használatát tervezik az elkövetkező néhány évben. Általában az ISS egészének a jövőjét is az pecsételi meg, hogy hamarosan lejár a „szavatossági ideje”, nem lehet majd a végtelenségig üzembiztosan működtetni.
A legkorábban idén júliusban indítandó Nauka modul előkészületben. (Kép: Katya Pavlushchenko)
Ha majd döntés születik arról, hogy orosz részről kilépnek az ISS együttműködésből, a Roszkoszmosznak legalább egy évvel korábban értesítenie kell erről a nemzetközi partnereit. Az átmeneti időszaknak pedig elegendőnek kell lennie ahhoz is, hogy az üzemeltetéshez szükséges tudást és dokumentációt átadják az amerikai (NASA), kanadai (CSA), japán (JAXA) és európai (ESA) űrügynökségeknek. Az oroszoknak elemi érdekük az is, hogy ne legyen szünet az ISS elhagyása és az új ROSS használatba vétele között, hiszen ez az országban kifejlesztett űripari kapacitások és a felgyülemlett szakértelem erodálódásához vezetne. Ha tehát az ROSS első moduljának indítása késne – ami köztudottan nem szokatlan jelenség a nemzetközi űrtevékenységben, Oroszországban meg pláne nem –, akkor a kiszállási menetrendet is át kell gondolni.
Hova kerülne a tervezett ROSS? A pályamagassága 300–350 km lenne. Az ISS-szel szemben úgy tűnik, hogy nagy (97° körüli) hajlásszögű, közel poláris pályán üzemeltetnék. Orosz szempontból ennek több előnye is lenne. Egyrészt kiegészítené a földmegfigyelő műholdas kapacitást a sarkvidéki tengerek figyelésére. Egy ilyen űrállomásról Oroszország teljes területe is megfigyelhető lenne, míg az ISS-ről csak mintegy ötödrésze. Másrészt az űrhajósokat érő kozmikus sugárzás szintje ott magasabb lenne, ami jobban segíteni és bolygóközi emberes küldetések előkészítését szolgáló kutatásokat. A ROSS-ból „ipari” űrállomást csinálnának abban az értelemben, hogy rajta idővel a súlytalansági körülményeket kihasználó termelés is folyna.
A most elképzelt menetrend szerint az állomás első lépésben négy modulból állna. A kiépítése 2025-ben kezdődne, az önálló bázis magját képező NEM indításával. A NEM (Научно-энергетический модуль), angol nevén SPM (Science and Power Module) eredetileg az ISS-re került volna, de most átalakítják. Vosztocsnijból egy Angara-5 rakétával bocsátanák fel. Utána az UM (Узловой Модуль) következne, amely az ISS-hez hamarosan indítandó, fent említett Pricsal modulhoz hasonló szerepet játszik. Aztán az alapmodul (Базовый Модуль, 2028), majd egy zsilipmodul következne. Ebben a stádiumban a hermetizált térfogat 220 m3 lenne. (Az ISS orosz szegmense jelenleg, a még csak hamarosan érkező Nauka modul nélkül nagyjából hasonló, 198 m3-es.) A két űrhajósból álló személyzetek kb. két hónapig lennének fent. Nem állandó személyzetekről, hanem az aktuális feladatokhoz szabott küldetésekről lenne szó. Úgy számolnak, hogy a kiépítés időszakában évente egy személyszállító és egy vagy két teherszállító űrhajó indítására volna szükség.
A ROSS kiépítésének első fázisa a Roszkoszmosz és az Enyergija vállalat vázlatrajzán. (Kép: Katya Pavlushchenko)
Az állomásra az űrhajósok kezdetben Szojuz űrhajókkal repülnének, amelyek továbbra is Bajkonurból, Szojuz-2.1b rakétákkal startolnának. Ha a NEM nem késik és valóban elindul 2025-ben, a következő évben látogathatja meg az első személyzet. Később Vosztocsnijból végrehajtandó indításokkal is számolnak. Még később a nagyobb személyzet befogadására alkalmas új Orjol (korábbi néven Fegyeracija) űrhajókat használnák, Vosztocsnijból indítandó Angara-5 rakétákkal.
A ROSS fejlesztésének második szakaszában (2030–2035) arra is alkalmassá szeretnék tenni az elképzelt új orosz űrállomást, hogy egyes automata űreszközök (műholdak) javítóhelyeként és utántöltő állomásaként funkcionáljon. A Roszkoszmosz terveiben olyan hordozóeszközök is szerepelnek, amelyekkel ezeket a ROSS-ról a megfelelő pályára tudnák szállítani. A kiépítés ezen szakaszának végén a hermetizált térfogat 450 m3-re növekedne. A maximális személyzet 4 fős volna, évente 1-2 emberes és 1-3 teherűrhajós forgalom zajlana.
Mindez azonban még a jövő zenéje, s amíg a folyamat meg nem kezdődik, addig az oroszok nem fogják hirtelen csak úgy elhagyni az ISS-t. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nauka
A „Pirsz-vontató” úton az ISS-hez
ISS: mi lesz vele a végén?
Újra Angara
Fegyeracija: orosz űrhajó készülőben
Oroszország: kiszállás az ISS-ből, saját űrállomás az évtized közepére? (nasaspaceflight.com)
Oroszország büntetést helyez kilátásba az amerikai műholdseregek szolgáltatását használóknak, mert saját rendszere kiépítését tervezi.
