Keleten évszázadok óta gyógyteaként isszák, de a szabad világűr mostoha körülményei közt is megvédi magát a különös baktériumtenyészet.
A földi kísérletek alapján azt gyanították, hogy a baktériumokból és élesztőgombákból álló tenyészet akár a szabad világűrben is életben maradhat. Az Expose–R kísérlet keretében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén kipróbálják, valóban így van-e. A korábbi Expose kísérletek során születtek már meglepő felfedezések, kiderült például, hogy az apró medveállatkák vagy bizonyos zuzmók életben maradnak az űrbeli viszonyok közt is.
Az Expose–R2 kísérleti berendezés a Nemzetközi Űrállomás külső felületén. Az apró tárolókban baktériumok, gombák és ízeltlábúak 46 fajának képviselőit helyezték el, amelyek a szabad világűrben 18 hónapon át ki vannak téve a mostoha körülményeknek, elsősorban az erős ibolyántúli sugárzásnak és a hőmérséklet jelentős ingadozásának. A kutatók arra kíváncsiak, mely fajok képesek elviselni a mostoha körülményeket. (Kép: Roszkoszmosz)
Tavaly az ESA kutatói 18 hónapos űrbeli utazásra indították az Expose–R2 biológiai mintákkal megtöltött kis tartályait, mert arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak egyes szervezetek és azok molekulaszerkezete a gyengítetlen napsugárzásra, a kozmikus sugárzásra, a vákuumra és a hőmérséklet változásaira. A kísérlet négy csoportban 758 mintát tartalmaz, a kombucha kultúrák a Biomex kísérlet részeként kerültek az űrállomásra.
A kombuchának nevezett baktérium- és élesztőgomba-kultúra a cukrot gyógyhatásúnak tartott itallá alakítja. (Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0)
A kombucha kultúrák oly módon védik meg magukat a barátságtalan körülményektől, hogy a magas hőmérsékletnek és a sugárzásnak ellenálló, cellulóz alapú szerkezetet, úgynevezett biofilmet alakítanak ki maguk körül. A biofilmet ugyan mikroorganizmusok alkotják, ám elég vastag ahhoz, hogy szabad szemmel is látni lehessen. A kutatók véleménye szerint a Naprendszerben az élet nyomai után kutatva könnyebb lenne az ilyen biofilmet észrevenni, mint magukat a mikroorganizmusokat, ezért is tartják érdekesnek a vizsgálatokat.
A baktériumok és élesztőgombák keverékéből álló kombucha kultúra cellulóz alapú bevonatot képezve védi magát a kedvezőtlen külső körülményektől. (Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0)
Földi kísérletekkel azt is kiderítették, hogy a kombucha kultúrákba szimulált holdport keverve különösen robusztus védekező rendszer alakult ki. A cellulózba beépültek a holdporból származó ásványok, amitől az még hatékonyabb védelmet biztosított a kultúrának. Emellett a mikrobák által termelt cellulóz ígéretes alapanyag lehet az űripar számára.
Az Expose–R2 kísérletben a Nap nagy energiájú ibolyántúli sugárzása hatására a földi életet alkotó szerves molekulák felbomlanak, új molekulák jöhetnek létre. A földi kísérletek tanúsága szerint a fehérjéket felépítő aminosavak könnyebben túlélik az űrutazást, ha meteoritikus porba keverednek. (Sok meteoritban találtak már nyilvánvalóan Földön kívüli eredetű aminosavakat.) A számos nyitott kérdésre (vagy azok némelyikére) talán akkor kapunk majd választ, ha az ISS-en a szabad világűrbe kitett kombucha kultúrákat jövőre visszahozzák a Földre és alapos vizsgálatnak vetik alá azokat. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A legmostohább Föld körüli út
Túlélni az űrutazást...
Kombucha az ISS külső részén (ESA)
Persze nem személyesen, hanem virtuális túra keretében, és nem is az egészet. Amit láthatunk, az viszont roppant látványos.
