Kombucha az ISS-en
(Rovat: Az űrállomás és kontinensünk, Élet a Földön kívül? - 2015.08.26 07:15.)

Keleten évszázadok óta gyógyteaként isszák, de a szabad világűr mostoha körülményei közt is megvédi magát a különös baktériumtenyészet.

A földi kísérletek alapján azt gyanították, hogy a baktériumokból és élesztőgombákból álló tenyészet akár a szabad világűrben is életben maradhat. Az Expose–R kísérlet keretében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén kipróbálják, valóban így van-e. A korábbi Expose kísérletek során születtek már meglepő felfedezések, kiderült például, hogy az apró medveállatkák vagy bizonyos zuzmók életben maradnak az űrbeli viszonyok közt is.

Az Expose–R2 kísérleti berendezés a Nemzetközi Űrállomás külső felületén. Az apró tárolókban baktériumok, gombák és ízeltlábúak 46 fajának képviselőit helyezték el, amelyek a szabad világűrben 18 hónapon át ki vannak téve a mostoha körülményeknek, elsősorban az erős ibolyántúli sugárzásnak és a hőmérséklet jelentős ingadozásának. A kutatók arra kíváncsiak, mely fajok képesek elviselni a mostoha körülményeket. (Kép: Roszkoszmosz)

Tavaly az ESA kutatói 18 hónapos űrbeli utazásra indították az Expose–R2 biológiai mintákkal megtöltött kis tartályait, mert arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak egyes szervezetek és azok molekulaszerkezete a gyengítetlen napsugárzásra, a kozmikus sugárzásra, a vákuumra és a hőmérséklet változásaira. A kísérlet négy csoportban 758 mintát tartalmaz, a kombucha kultúrák a Biomex kísérlet részeként kerültek az űrállomásra.

A kombuchának nevezett baktérium- és élesztőgomba-kultúra a cukrot gyógyhatásúnak tartott itallá alakítja. (Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0)

A kombucha kultúrák oly módon védik meg magukat a barátságtalan körülményektől, hogy a magas hőmérsékletnek és a sugárzásnak ellenálló, cellulóz alapú szerkezetet, úgynevezett biofilmet alakítanak ki maguk körül. A biofilmet ugyan mikroorganizmusok alkotják, ám elég vastag ahhoz, hogy szabad szemmel is látni lehessen. A kutatók véleménye szerint a Naprendszerben az élet nyomai után kutatva könnyebb lenne az ilyen biofilmet észrevenni, mint magukat a mikroorganizmusokat, ezért is tartják érdekesnek a vizsgálatokat.

A baktériumok és élesztőgombák keverékéből álló kombucha kultúra cellulóz alapú bevonatot képezve védi magát a kedvezőtlen külső körülményektől. (Kép: ESA / J. Harrod CC BY SA IGO 3.0)

Földi kísérletekkel azt is kiderítették, hogy a kombucha kultúrákba szimulált holdport keverve különösen robusztus védekező rendszer alakult ki. A cellulózba beépültek a holdporból származó ásványok, amitől az még hatékonyabb védelmet biztosított a kultúrának. Emellett a mikrobák által termelt cellulóz ígéretes alapanyag lehet az űripar számára.

Az Expose–R2 kísérletben a Nap nagy energiájú ibolyántúli sugárzása hatására a földi életet alkotó szerves molekulák felbomlanak, új molekulák jöhetnek létre. A földi kísérletek tanúsága szerint a fehérjéket felépítő aminosavak könnyebben túlélik az űrutazást, ha meteoritikus porba keverednek. (Sok meteoritban találtak már nyilvánvalóan Földön kívüli eredetű aminosavakat.) A számos nyitott kérdésre (vagy azok némelyikére) talán akkor kapunk majd választ, ha az ISS-en a szabad világűrbe kitett kombucha kultúrákat jövőre visszahozzák a Földre és alapos vizsgálatnak vetik alá azokat.