A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának sikerült lefényképeznie a felszíni változásokat, amelyeket a japán Hakuto-R szonda becsapódása okozott.
Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.
Rövidesen először emelkedhet a világűrbe a NASA SLS óriásrakétája. Cikkünk első részében az Artemis–1 küldetés legfontosabb céljait és eseményeit foglaltuk össze.
Egy amerikai űrpolitikai szakértő szerint a holdi tevékenységek szabályozott keretek között tartására a földi polgári repülést szabályozó ICAO-hoz hasonló nemzetközi szervezetre lenne szükség.
A Rocket Lab legújabb Electron rakétája indította a CAPSTONE nevű nehéz CubeSatot, melynek feladata felderíteni a tervezett Gateway keringési pályáját.
Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
A japán ispace cég szondája lehetett volna az első magánfejlesztésű űreszköz, amely sima leszállást hajt végre a Holdon. Az utolsó fázisban elveszették vele a kapcsolatot.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának felvételei alapján amerikai kutatók olyan gödröket találtak a Hold felszínén, amelyek mélyén meglepően stabil hőmérséklet uralkodik.
Számtalan (nem csekély) halasztás után a NASA Space Launch System (SLS) óriásrakétája végre készen áll első bevetése, az Artemis–1 küldetés indulására.
Az ESA Lunar Pathfinder adattovábbító relészondája a Hold poláris vidékén és túlsó oldalán dolgozó küldetésekkel lesz hivatott rádiókapcsolatot biztosítani.
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem semmisült meg évekkel ezelőtt az a kiürült kínai rakétafokozat, amelyet a mai holdi becsapódással hoztak összefüggésbe.