Mi várható 2025-ben? (3. rész)

Az új évben várható űreseményekre előretekintő sorozatunk harmadik (befejező) részében képzeletben elhagyjuk a Föld közvetlen környezetét: először a Holdig, aztán azon is túl.

A sorozat első részét az emberes űrrepüléseknek, a másodikat a hordozórakétáknak és műholdaknak szenteltük. Következzenek most a közvetlen Föld körüli pályákon túlra indítandó idei küldetések, valamint a már működő űrszondákkal kapcsolatos érdekességek.

2025-ben is kezdjük a Holddal, amely maga is Föld körüli pályán kering, de mégsem olyan közel, mint a műholdjaink. Mivel az Artemis program folyamatosan késik, és a kínai emberes holdraszállást sem ígérik 2030 előttre, továbbra is csak az automata űrszondákra szorítkozhatunk. Azokból viszont van/lesz szép számmal. A NASA holdi kereskedelmi szállítási programja (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) keretében több magánfejlesztésű űrszonda szándékozik elvinni az űrügynökség műszereit égi kísérőnk felszínére. Az eseménysor januárban kezdődött, amikor egy Falcon-9 rakéta Floridából indított két űrszondát. Az egyik a Firefly Aerospace Blue Ghost leszállószondája, amely fedélzetén 10 rakománnyal a Válságok tengere (Mare Crisium) felé tart. A Blue Ghostnak másfél hónapba kerül majd eljutnia oda, és várhatóan legfeljebb egy holdi nappalon (14 napon) át marad működőképes a Hold felszínén. A Blue Ghosttal együtt startolt, de lassabban ér majd oda a japán ispace cég Hakuto-R Mission-2 szondája (a 2023-ban meghibásodott első Hakuto-R leszállóegység programjának folytatása), vele a Resilience leszállóegység és az ispace Europe Tenacious nevű mikroroverje. A Resilience tervezett landolási helye a Hidegség tengere (Mare Frigoris).

A Blue Ghost-1 űrszonda a Firefly Aerospace texasi üzemében. (Kép: Firefly Aerospace)

Szintén egy Falcon-9 rakétával bocsátják fel februárban az Intuitive Machines második Nova-C leszállószondáját. Az IM-2 (Athena) a Hold déli pólusvidéke felé tart, egy sor eszközzel és kísérlettel. A PRIME-1 (Polar Resources Ice Mining Experiment) a NASA megbízásából a Shackleton-kráter peremét veszi célba, hogy ott hasznosítható vízjég után kutasson. A leszállóegységgel egy miniatűr ugráló robot is utazik. Itt kell említést tenni a magyar Puli Space „holdi vízszimatolójáról”, ez a berendezés is az IM-2 küldetéssel juthat el a Holdra.

Egy másik „nagy dobás” idén az Astrobotics Griffin leszállószondája lesz, rajta a Cube Roverrel. Talán novemberben startolhat egy Falcon Heavy rakétával. A Griffin Mission-1 ugyancsak a Hold déli sarkvidékére, a Nobile-kráter térségébe tart. Mint emlékezetes, ennek kellett volna szállítania a NASA időközben törölt VIPER (Volatiles Investigating Polar Exploration Rover) holdjáróját.

A Griffin a Holdon, előtte a Cube Rover. (Fantáziakép: NASA)

Ha minden a tervek szerint alakul, még az idén (októberben) útra kelhet az Intuitive Machines harmadik holdi küldetése (IM-3) egy újabb Nova-C leszállóegységgel. De 2025-ben érdemes figyelni az izraeli Beresit-2 (Beresheet-2) szondára is, amely a 2019-ben szerencsétlenül járt Beresit-1 folytatása lehet.

A Holdat elhagyva is ígér izgalmakat a 2025-ös űrév. A tavalyi kedvező indítási ablakban egyetlen űreszköz sem indult a Mars felé (ahogy egyébként a 2022-es lehetőséget sem használta ki senki). Idén „ablakon kívül” viszont útra kelhet a NASA kis űrszondapárosa, az ESCAPADE (Escape and Plasma Acceleration and Dynamics Explorers), amelynek tagjai a Mars körül eltérő pályákra állva a napszél, valamint és a bolygó felsőlégköre és magnetoszférája kölcsönhatását vizsgálják. A program vesszőfutásáról, késéseiről korábban többször írtunk.

A kínai Tienven-2 (Tianwen-2) űrszondát májusban egy Hosszú Menetelés-3B rakétával tervezik indítani Hszicsangból (Xichang). A célja mintahozatal egy földközeli kisbolygóról, nevezetesen a 469219 Kamo'oalewa nevűről. A randevú az égitesttel 2026-ra várható. A Tienven-2, miután a Földre juttatta a mintegy 100 g mintát tartalmazó tartályát, továbbrepül, és 2034-ben találkozik a 311P/PanSTARRS üstökössel is.

A Tienven-2 kisbolygóközelben. (Fantáziakép: CNSA)

Lesznek véget érő, sikeres programok is az idén. A NASA Jupiternél keringő Juno szondájának küldetése már csak legkésőbb szeptemberig tarthat. A Juno 2024-ben több elrepülést is végrehajtott a főbb Jupiter-holdak mellett, új betekintést nyújtva az Io és az Europa belsejébe. A Junót megviselte a Jupiter körüli intenzív sugárzási környezet, a program leállítása az űrszonda állapotától függ, konkrét dátumról még nem született döntés. Ahogy annak idején a Galileo, úgy a Juno is a Jupiter légkörében végzi majd pályafutását, hogy mindenképpen elkerüljék a holdak véletlen beszennyezését. Idén év elején járt le végleg az ESA hatalmas sikerű Gaia asztrometriai űrszondájának az ideje, a hajtóanyag elfogytával. A Nap–Föld-rendszer L₂ Lagrange-pontja környezetében működő, 2013-ban felbocsátott űrtávcső minden idők egyik legeredményesebb űrcsillagászati küldetése volt. Végső kikapcsolása előtt, március táján eltávolítják a Lagrange-pont környékéről és Nap körüli pályára állítják, hogy ne legyen a későbbi űrszondák útjában. Adatait a csillagászok még hosszú évekig-évtizedekig használják majd, az utolsó évek méréseit is tartalmazó adatkibocsátás pedig 2030 körülre készül el.

Végül ejtsünk szót néhány jelentős elrepülésről, amelyek alkalmával a már úton levő naprendszerkutató űrszondák a bolygók mellett újabb lendületet nyernek végső céljuk eléréséhez. Az európai–japán BepiColombo utolsó elrepülése január elején már megvolt a Merkúr mellett, a következő mérföldkő a legbelső bolygó körüli pályára állás lesz 2026 novemberében. A NASA Jupiter felé indított Europa Clipper szondája márciusban repül el a Mars közelében. Ugyancsak ennél a bolygónál és ugyancsak márciusban tesz rövid látogatást az ESA Hera űrszondája, amelynek talán még a kisebbik hold, a Deimos megfigyelésére is lehetősége nyílik. A NASA Lucy kisbolygószondája alig több mint 900 km-re repül el útja közben az 52246 Donaldjohanson nevű főövi kisbolygó mellett, április 20-án. Végül az ESA JUICE Jupiter-szondája a Vénusz közelében végzi el következő hintamanőverét, augusztus utolsó napján.

Kapcsolódó cikkek:
Mi várható 2024-ben? (3. rész)
A kék szellem a Holdra tart
IM-1: törött láb és nagy siker
Újabb amerikai holdszonda készülődik
Még idén szimatolhat…
VIPER: törölve
Ázsiai mozaik – 2022. október (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2020. december (1. rész)
Escapade: 2025-ben vagy 2026-ban?
Escapade: tovább tart a vesszőfutás
Új vulkán
A Juno újabb eredményei
A Juno jövője
Dupla csapás
Díjazták a Gaia csapatát
Elindult a Gaia
Kisbolygócélpont: egy helyett kettő
JUICE: jött, látott, továbbment
Mi várható 2025-ben? (1. rész)
Mi várható 2025-ben? (2. rész)