Magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson és más 2025-ös várakozások az új évre előretekintő sorozatunk első, az emberes űrrepülésekkel foglalkozó részében.
Sok éves hagyomány, hogy az évet egy januári cikksorozattal indítjuk, amelyben összefoglaljuk az előttünk álló esztendő legfontosabb, legérdekesebb űrterveit. Az első rész az emberes űrrepüléseké, a másodikban a hordozórakétákról és a műholdas programokról, a harmadikban pedig a Hold és a Naprendszer távolabbi vidékeinek űrszondás kutatásáról lesz szó. Talán mondani sem kell, hogy teljességre nem törekedhetünk, továbbá az is nyilvánvaló, hogy nem minden fog úgy alakulni, ahogy most elképzelik. Ennek illusztrálására elég visszaolvasni előző évindító cikkeinket. Tavaly januárban például azt írtuk, hogy 2024-ben indulnak az Artemis-2 űrhajósai a Hold megkerülésére. Nos, a NASA új emberes holdkutatási programjának első, az Orion fedélzetén már űrhajósokkal induló repülése időközben nem hogy 2025-re, de több lépésben 2026-ra csúszott.
Hazai szempontból 2025 kétségkívül legjelentősebb űreseménye az Axiom-4 (Ax-4) küldetés lesz. Hiszen 1980, Farkas Bertalan repülése óta először újabb magyar űrhajós juthat el Föld körüli pályára, Kapu Tibor személyében. Az Axiom Space szervezésében zajló, várhatóan 14 napos expedíció négyfős személyzete a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repül a SpaceX Crew Dragon űrhajójával. Az Ax-4 indulása legkorábban áprilisra várható. A HUNOR magyar űrhajós program keretében Kapu Tibor – s vele együtt tartaléka, Cserényi Tibor – már gőzerővel készül az útra, amelynek keretében egy sor magyar tervezésű tudományos kísérletre kerülhet sor az ISS fedélzetén.
Kapu Tibor kijelölt űrhajós (balra) és tartaléka, Cserényi Gyula. (Kép: HUNOR program)
A Crew Dragon űrhajók természetesen a NASA megbízásából folytatják majd az ISS amerikai személyzetének menetrendszerű cseréit is. A következő, Crew-10 jelű repülésről nemrég derült ki, hogy március végére halasztották. A személyzet az amerikai Anne McClain parancsnok és Nichole Ayers, valamint a japán Onisi Takuja (Takuya Onishi) és az orosz Kirill Peszkov lesz. Érkezésük után indulhat csak haza a Crew-9 csapata, köztük a hányatott sorsú tavalyi Starliner repülés két berepülő űrhajósával (Barry Wilmore és Sunita Williams), akik biztonsági okokból nem térhettek vissza a Boeing többféle hibával küszködő űrhajójával. A NASA kereskedelmi űrhajós programjának (Commercial Crew Program) következő repülése, vagyis az aktuális idei második személyzetváltás 2025 augusztusában esedékes. Ez vagy a Crew-11 lesz a SpaceX Crew Dragon űrhajójával, vagy a Starliner első szolgálatszerű repülése (PCM-1) – feltéve, hogy addig sikerül a Boeing űrhajóját megbízható módon alkalmassá tenni az útra.
Orosz részről a személyzetváltásokat a Bajkonurból indítandó Szojuz űrhajók végzik 2025-ben is. Áprilisban a Szojuz MSZ-27 (Szergej Rizsikov, Alekszej Zubrickij, valamint az amerikai Jonny Kim), októberben a Szojuz MSZ-28 következik. Az utóbbi a jelenlegi állás szerint csupa orosz személyzettel (Szergej Kugy-Szvercskov, Szergej Mikajev, Oleg Platonov) repülhet, de ez minden bizonnyal még nem a végleges beosztás. Addigra ugyanis le fog járni a NASA és a Roszkoszmosz megállapodása, amelynek értelmében kölcsönösségi alapon amerikai űrhajókon orosz, oroszokon pedig amerikai űrhajósok is részt vesznek az ISS személyzetváltásaiban. De azt feltehetően addigra megújítják majd, így egy amerikai űrhajós veszi át valamelyik megnevezett orosz kollégája helyét.
Az ISS-re ellátmányt vivő automata teherűrhajók közül az orosz Progresszek (MSZ-30, -31, -32 és -33) február végén, illetve júliusban, szeptemberben és decemberben „köthetnek ki” az ISS-nél. Amerikai részről a SpaceX teherszállító – és a többi típussal ellentétben visszatérésre is képes – Cargo Dragonjai közül az első (CRS-32) márciusban startolhat, a további három példány indulási ideje még nem dőlt el. Az áprilisra tervezett Cygnus NG-22 lesz a Northrop Grummann három olyan teherűrhajója közül, amelyek ideiglenesen a SpaceX Falcon-9 rakétájával indultak, az utolsó. Az augusztusban esedékes Cygnus NG-23-nak már az Antares rakéta új, 330-as változatával kellene pályára kerülnie. Ha pedig minden jól megy, japán részről szeptemberben bemutatkozhat az új HTV-X teherűrhajó-típus, egy H3 hordozórakétával indulva.
A kínai Tienkung (Tiangong) űrállomáson is folytatódik a munka. Várhatóan áprilisban indul az új, újabb kb. fél éves küldetésre kijelölt háromfős személyzettel a Sencsou-20 (Shenzhou-20) űrhajó. A személyzet összetétele kínai szokás szerint nem nyilvános, azt csak a start előtti napokban tudjuk majd meg. A Sencsou-21-ről egyelőre még nem szólnak a hírek, de ha idén is tartják a korábbi években megszokott menetrendet, akkor október táján kerülhet sor a repülésére.
A 19. és 20. század fordulóján északi és déli sarkvidéki expedíciókat teljesítő norvég hajó, a Fram után elnevezett Fram2 küldetés résztvevői, balról jobbra: Eric Philips, Jannicke Mikkelsen, Chun Wang és Rabea Rogge. (Kép: SpaceX)
Crew Dragonnal, de nem az ISS-hez, hanem – az emberes űrrepülés történetében először – poláris pályára indul várhatóan márciusban a Fram2 küldetés, a fedélzeten négy magánűrhajóssal. Az expedíciót a kínai származású, kriptovalutákban is utazó máltai vállalkozó, Chun Wang vezeti. Társai Jannicke Mikkelsen (Norvégia), Eric Philips (Asuztrália) és Rabea Rogge. Utóbbi lesz az első német női űrhajós. A 3–5 naposra tervezett út során tudományos kísérleteket fognak végezni. Ha minden jól megy, az Axiom Space még az év vége előtt elindíthatja újabb kereskedelmi repülését az ISS-hez (Ax-5), szintén a SpaceX Crew Dragon űrhajóját használva.
Talán egy új korszak kezdetét is elhozhatja 2025 az alacsony Föld körüli pályán végzett emberes űrtevékenységben. Idén év vége előtt tervezik ugyanis felbocsátani az első magánűrállomást, a kaliforniai Vast Space egy modulból álló, 14 tonnás, 4,1 m átmérőjű, 10 m hosszú és 80 m3 térfogatú Haven-1 űrállomását.
A Vast Space Haven-1 űrállomása (jobbra), mellette egy dokkolásra készülő Dragon. (Fantáziakép: Vast Space)
(Folytatjuk a 2025-re vonatkozó műholdas és hordozórakétás tervekkel!) Kapcsolódó cikkek:
Mi várható 2024-ben? (1. rész)
Tovább késő holdutazások
Az Ax-4 küldetés: magyar űrhajóssal
HUNOR: kijelölték a következő magyar űrhajóst
Magyarország számára fontos a világűr
Ázsiai mozaik – 2024. december (1. rész)
Boe-CFT: visszatért a Starliner
Ketten elindultak a Crew-9-cel
Viszlát, HTV!
Cygnus NG-19
Remek utódja lehet
Mi várható 2025-ben? (2. rész)
Mi várható 2025-ben? (3. rész)
Magyarország képes űrhajós-válogatásra és -kiképzésre is – jelentette ki Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos csütörtökön Budapesten.
