Úgy tűnik, hogy második lengyel és magyar űrhajós után, belátható időn belül lesz a világűrben dolgozó második cseh űrhajós is.
Viszont a lassan megszokottá váló ESA kooperációs és Axiom (svéd, lengyel), illetve nemzeti űrhajós és Axiom (török, magyar) „modell” után Prága egy kissé más kooperációs modellt választ. Ami marad, az a svéd és lengyel módszerhez hasonlóan az Európai Űrügynökség (ESA) által kiválasztott – de valószínűleg repülésre maximum matematikailag esélyes – tartalék űrhajós reptetése, szoros együttműködésben az ESA-val. Ami eltérő, az az, hogy mindezt nem az Axiom Space-szel, hanem elsőként a Vast Space-szel kooperálva képzelik el. November 8-án a Vast Space és a Cseh Közlekedési Minisztérium együttműködési nyilatkozatot írt alá az űripari kooperációról és a második cseh űrhajós reptetéséről.
A Martin Kupka (cseh közlekedési miniszter, jobbra) és Max Haot (CEO, Vast Space, balra) által aláírt dokumentum egyik legizgalmasabb eleme az, hogy a 2022 novemberében az ESA által az európai tartalék űrhajósok (reserve astronauts) 12 fős csoportjába választott Aleš Svoboda részt venne a Vast Space szervezésében egy alacsony Föld körüli pályás űrrepülésen. [Mint emlékezetes a 12 „ESA tartalék” közül eddig a svéd Marcus Wandt (Axiom-3) jutott el a világűrbe, és az Axiom-4-gyel indulhat az ISS-re a lengyel Sławosz Uznański. – A szerző megj.]
Ami különösen érdekes, hogy amennyiben a Vast Space által fejlesztett, egyetlen modulból álló – a Szaljut-1-nél kb. 20%-kal kisebb – űrállomás (Haven-1, lent) elkészül, akkor Svoboda ott dolgozna. Amennyiben mégsem, akkor küldetését az ISS-en hajtja végre. Ami biztosnak tűnik – és látva a Starliner kálváriáját, egyáltalán nem meglepő –, hogy a személyszállító űrhajó egy Crew Dragon lesz.
A jelenlegi tervek szerint a Vast Space 2025 vége előtt állítja pályára a 14 tonnás, 4,1 m átmérőjű, 10 m hosszú és 80 m3-es Haven-1-et. Ha így lesz, akkor Svoboda 2026-ban oda indul. Ha ez nem sikerül, akkor ugyanabban az évben az ISS-re repül. Az erről szóló döntést a két fél (a Haven program állásának áttekintése után) még 2025-ben meghozza. Addig Svoboda megkezdi űrhajóskiképzését. Október 28-án (négy társával) elkezd egy december 13-ig tartó, 263 órás bevezető tréninget a kölni ESA űrhajósközpontban (EAC). Egy második képzési ciklusra 2025 augusztusa és októbere között, majd egy harmadik (vélhetően a megcélzott űrállomáshoz kötődő) tréningre 2026 márciusa és májusa között kerül sor. Ezek időtartama 268, illetve 187 óra lesz. Ez azt jelenti, hogy a második cseh űrhajós legkorábban is csak 2026 második felében repülhet.
Kapcsolódó cikkek:
Az 1986-ban született Svoboda 2005-ben csatlakozott a cseh hadsereghez. Ekkor kezdte meg tanulmányait a Pardubicei Egyetem közlekedésmérnöki karán, ahol mint mérnök-pilóta végzett. Évekkel később repülő-, űr- és rakétamérnöki PhD fokozatot szerzett a cseh Nemzetvédelmi Egyetemen. L-159-es sugárhajtású, hangsebesség alatti, és Gripen szuperszonikus harci repülőgépeken összesen 1300 repült órát gyűjtött össze. 2021 őszén jelentkezett a soron következő európai űrhajós-válogatásra, ahol – mint később kiderült, 200 cseh és 22 300 „nem-cseh” jelentkező közül – került be a tucatnyi tartalék közé.
Tizenhét űrhajósjelölt
Bemutatjuk... a cseh űrkutatást (1. rész)
Az Ax-4 küldetés: magyar űrhajóssal
Hivatalos: lengyel űrhajós az Axiommal
Úton az újabb ISS-látogatók
Két cseh CubeSat készül
SSMS: az európai rakéta cseh műholdkivetője
Bejelentették, hogy az alapképzésüket befejező európai űrhajósok közül ki lehet az első kettő, aki eljut a világűrbe.
