Ha minden jól megy, idén három ország négy küldetésének hat eszköze jut el a Holdra, köztük két holdjáró. Mind a négy küldetés ázsiai.
Ha minden jól megy, idén három ország négy küldetésének hat eszköze jut el a Holdra, köztük két holdjáró. Mind a négy küldetés ázsiai.
A NASA 9 amerikai vállalatot hagy pályázni a következő évtizedben elérhető 2,6 milliárd dolláros forrásra. A cél: automata űreszközöket juttatni a Holdra.
Donald Trump amerikai elnök rendeletben mondta ki, hogy Amerika célja előbb űrhajósokkal visszatérni a Holdra, majd embereket küldeni a Marsra.
A tudósok már évtizedek óta sejtették, hogy a Hold inkább exoszférának nevezhető, ritka légkörében neon is előfordulhat, ám ezt a feltevést először csak a NASA LADEE űrszondájának méréseivel sikerült igazolni.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszondájának kamerája megszokott esetben a Hold felszínét fényképezi.
Az amerikai LADEE szonda a következő napokban néhány kilométerre is megközelíti a Hold felszínét, mielőtt végleg megsemmisül.
Orosz automata holdszondák és az amerikai Apollo űrhajósok is lézertükröket hagytak a Holdon, amelyeket használva a mai napig pontosan tudják mérni a Föld–Hold távolság változását.
A Lunar Reconnaissance Orbiter szonda karácsonykor a Holdnak épp azon vidéke fölött repült el, ahol leszállt a kínai űrszonda.
A hónap eleje óta a Hold körül keringő amerikai szonda és a Föld között rekordsebességű, másodpercenként 622 megabites kapcsolatot hoztak létre.
Az űrtevékenységet is érzékenyen érinti az Egyesült Államokban a közintézményeknek a költségvetési patthelyzet miatti leállása.
Egymást már korábban lefényképezték a kínai űreszközök a Hold túlsó oldalán, nemrég az amerikai LRO is megörökítette őket.
A Brémában rendezett Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus egyik főszereplője a Hold volt. Mindenekelőtt égi kísérőnk kétméteres, felfújt változata. Az legalább kézzelfogható volt.
Megremegett a kapott ütés hatására, de túlélte és tovább dolgozott a NASA holdszondája.
Már ami megmaradt az áprilisban a Holdba csapódott amerikai űrszondából.
Magyar idő szerint április 18-án reggel becsapódott a Holdba az égitest ritka „légkörét” vizsgáló amerikai űrszonda.
Pontosabban az északi pólus vidékéről, az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda felvételei alapján.
Szerencsés körülmények és gondos tervezés segítette, hogy a Hold körül keringő egyik amerikai űrszonda lefényképezze a másikat.
Az amerikai GRAIL űrszondapáros gravitációs mérései nyomán kiderült, hogy a Hold innenső féltekéjén több a nagy, becsapódásos eredetű medence, mint az égitest túlsó, a Földről nem látható oldalán.
Pályára állt az égitest körül a legújabb amerikai holdkutató űrszonda.
A Wallops-szigetről startolt amerikai űrszonda már a Föld körül kering, hamarosan elindul a Hold felé.
Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu