Melyik európai–orosz program része volt, és kiről nevezték el az egyelőre a Földön maradt európai marsjárót? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk utolsó kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
„Új űrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes.”
A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás – és talán a hódítások – legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.
A fizikai területektől és a műholdakhoz szükséges erőforrásoktól a fegyverekig és a stratégiai csomópontokig a geopolitika ugyanolyan fontos odafent az égbolton, mint idelent a Földön. Aki kíváncsi arra, hogyan jutottunk idáig és merre tartunk, hogy visszatérünk-e a Holdra vagy milyenek lesznek az űrháborúk, a választ ebben a könyvben megtalálja.
Egy ideje gyűlnek az arra utaló jelek, hogy a 21. század meghatározó geopolitikai története a világűrben íródik. Az elmúlt években ritka fémeket és vizet találtak a Holdon; egyes
magáncégek pedig, mint például Elon Musk SpaceX-e, jelentősen csökkentették a világűr elérésének költségét; miközben a nagyhatalmak rakétákat indítottak a Földről, hogy új fegyvereiket tesztelve megsemmisítsék saját műholdjaikat. Mindezek az események egy kibontakozó nagyobb történet részei.
Az ESA Rosalind Franklinről elnevezett, az európai–orosz ExoMars program keretében készített marsjárójának ExoFIT modellje 2019-ben a chilei Atacama-sivatagban végzett terepi tesztek során. (Kép: Airbus)
Tegnap végét ért az ötödik forduló, amelyben ezt kérdeztük: Az Oroszországot sújtó szankciók miatt nem indulhatott el orosz hordozórakétával Európa marsjárója. Melyik európai–orosz program része volt, és kiről nevezték el a járművet? Mi köze volt a névadónak az űrkutatáshoz? A marsjáró az ExoMars program keretében (a Mars körül keringő TGO szonda mellett) az ESA hozzájárulása lett volna a közös programhoz. Nevét a brit Rosalind Franklinről kapta. Franklin munkássága semmilyen módon sem kapcsolódott az űrkutatáshoz (ezt kevesen merték ilyen egyértelműen megfogalmazni – a szerk.), hanem úttörő röntgenkrisztallográfiai vizsgálatainak eredménye tette lehetővé a DNS szerkezetének felfedezését.
Rosalind Franklin a mikroszkópja mellett egy 1955-ben készült felvételen. (Kép: MRC Laboratory of Molecular Biology)
Köszönjük olvasóink aktivitását, a közel húsz beküldött megfejtést. A helyes választ adók neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Króneisz Gábor olvasónknak kedvezett. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot, hogy a Park Könyvkiadó el tudja juttatni címére a könyvnyereményét.
Nincs több forduló hátra, elkelt a kiadó által A földrajz jövője című könyvből a játékunk nyereményéül felajánlott mind az öt példány. Reméljük, hogy érdekesnek és gondolkodtatónak találták a kérdéseket, és megjött a kedvük hozzá, hogy fellapozzák ezt az izgalmas kötetet is.
Tim Marshall: A földrajz jövője – Hogyan változtatja meg világunkat a hatalom és a politika a világűrben? Park Könyvkiadó, Budapest, 2024. ISBN: 9789636330606. Fordította: Both Előd. Terjedelem: 320 oldal, füles kartonált, méret: 210 mm × 140 mm. Ára 5499 Ft. Megvásárolható a könyvesboltokban és az online könyváruházakban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
KÖNYVAJÁNLÓ: A földrajz jövője
REJTVÉNY: A marsjáró névadója
Gondoljuk újra a Mars-programot!
ESA-s rover nélkül
ExoMars: felfüggesztve
Nagyon valószínűtlen...
GYORSHÍR: ExoMars 2020-ból 2022...
A Rosalind Franklin érkezésére készülve
ESA’s Mars rover has a name – Rosalind Franklin
Az ESA ExoMars programja
Az ExoMars program idén indítani tervezett marsjárója elkészült ugyan, de az orosz együttműködés felfüggesztése miatt mégsem tud most útnak indulni.
