A NASA és az ESA megváltoztatta a korábbi forgatókönyvet: mégsem marsjáróval, hanem helikopterrel szednék össze a Perseverance által gyűjtött mintákat.
A két űrügynökség képviselői július végén újra áttekintették a lehetőségeket, hogyan hozhatják a Földre a Perseverance mintáit. Márciusban a NASA részéről még arról beszéltek, hogy a mintákat megosztanák két önálló leszállóegység között. Az akkori tervek szerint az ESA által készítendő marsjáró összeszedné a Perseverance gyűjtötte mintákat, és azokat betenné a MAV (Mars Ascent Vehicle) rakétába, amellyel Mars körüli pályára emelnék azokat, ahonnan az ESA Return Orbiter hozná el a kapszulákat a Földre. A két leszállóegységre azért lett volna szükség, mert a marsjárónak és a MAV-nak az együttes tömege nagyobb annál, amit biztonsággal le lehet szállítani a Marsra.
Ezzel szemben a legújabb koncepcióból kihagyják az ESA marsjáróját. Helyette elsődlegesen a Perseverance-re támaszkodnának, amelyik maga vinné el a MAV-ot tartalmazó leszállóegységhez a mintákat, amelyeket az ESA által készítendő robotkarral rakodnának át a MAV-ba. A döntést a Perseverance megbízható működése és az immár tíz éve a Marson működő Curiosityvel szerzett kedvező tapasztalatok alapján hozták meg. Ezért bíznak abban, hogy a Perseverance 2030-ban még képes lesz a mintákat az érkező leszállóegységhez vinni.
A Perseverance mintáinak Földre szállítása a módosított koncepció szerint. A Perseverance maga vinné el a mintákat a felszálló rakétát (MAV) tartalmazó leszállóegységhez, szükség esetén két helikopter segíthetne. (Kép: NASA)
Tartalékként mindenesetre a leszállóegység magával vinne két, az Ingenuityhez hasonló helikoptert, amely ugyancsak várakozáson felül teljesített a Marson. Az Ingenuitytől eredetileg azt várták, hogy egy hónapig maradjon működőképes, és ezalatt legalább öt repülést teljesítsen. Ezt messze túlszárnyalva már több mint egy éve működik, és 29 repülést hajtott végre. A két helikopter valamivel nagyobb tömegű lenne az Ingenuitynél, leszállótalpukra kerekek is kerülnének, és mindkettőt felszerelnék egy-egy robotkarral, amellyel meg tudják ragadni a mintákat tartalmazó csöveket. A kerekekre azért van szükség, hogy a minta közelében leszállva, gördülve tudják megközelíteni a tokokat. Alapfeladatuk a minták továbbítása lenne a leszállóegységhez, de esetleg más műveletek elvégzésére is felhasználhatók lennének. Fényképezhetnék a környéket, sőt esetleg magát a MAV felszállását is.
Mint elmondták, a mintákat összeszedő rover és az azt szállító leszállóegység elhagyása a programból csökkenti a költségeket és a kockázatokat, mert egyszerűbbé teszi a küldetést, bár a végleges költségbecslés elkészítése csak körülbelül egy év múlva várható. Két évvel ezelőtt a NASA a marsi minták Földre szállítását végző küldetés(ek) teljes költségét előzetesen 7 milliárd dollárra becsülte, de néhány hónappal később egy független elemzés már 1 milliárd dollárral magasabb összeget állapított meg.
Az ESA marsjárója elhagyásának köszönhetően az ESA is jelentős összeget takaríthat meg. Ugyanakkor, mint az ESA illetékes igazgatója elmondta, jelenleg minden erejüket arra összpontosítják, hogy megoldást találjanak a Rosalind Franklin marsjáró Marsra juttatására. Tárgyaltak a NASA-val is, azt azonban elvetették, hogy a Rosalind Franklint használnák a Perseverance mintáit összeszedő járműként, mert ahhoz a feladathoz lényegesen eltérő felépítésre lenne szükség. Az ExoMars program jövőjéről novemberben dönt az ESA miniszteri tanácsülése.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Rosalind Franklin: technikailag startra kész, de...
Megvan a Perseverance első kőzetmintája
GYORSHÍR: Repült a marsi drónhelikopter
A Marsról felszálló rakéta
Sokasodó Mars-kérdőjelek
A Marsra – és vissza
Változó marsi minta-visszahozatali tervek (Space News)
A januári porvihar elmúltával az InSight visszatért a biztonságiból normális üzemmódjába, a rendelkezésre álló energia emelkedik, de a bizakodás csak átmeneti.
