Az űrrepülés története a számok tükrében

Eddig harmincegy űrhajós tehette volna meg az oda- és visszautat a Marsig, ha csak az űrben töltött napjaik száma számítana.

Ez csak az egyik az érdekes számadatok közül, amelyeket a Nemzetközi Űregyetem (International Space University) két munkatársa gyűjtött össze és publikált az Acta Astronautica folyóiratban megjelent cikkükben. A szerzők az amerikai, orosz (korábban szovjet) és kínai űrprogram nyilvánosan elérhető adataiból válogattak, amelyek az emberes űrrepülés első 52 évére vonatkoztak. 1961. április 12-én Jurij Gagarin még csak egy fordulatot tett meg a Föld körül a Vosztok-1 űrhajóval. Azóta, 2013 végéig bezárólag összesen 539 ember járt a világűrben. Ebbe mindenkit beleszámoltak, aki átlépte a 100 km-es felszín feletti magasságnál meghúzott képzeletbeli határt. (Nem szerepel ugyanakkor a szerzők űrhajóslistáján az a két pilóta, akik 2004-ben a SpaceShipOne űrugrásai alkalmával néhány percre szintén eljutottak 100 km fölé.) Ez évente átlagosan mintegy 10 új űrhajóst jelent, bár természetesen az emberes űrrepülések kezdeti éveiben még nem nőtt ilyen ütemben a számuk.

Érdekes összehasonlítás, hogy az űrhajósok eddigi száma közel ugyanakkora, mint a természettudományi területeken (fizika, kémia, orvostudomány) valaha Nobel-díjjal kitüntetett kutatóké. (Képek: New Scientist)

Az űrrepülések jellemzően rövidek, túlnyomó többségük (82,6%) egy hónapig sem tartott. A szerzők a statisztikához 1211 repülés adatait használták fel (amikor egy adott űrhajós egy különálló küldetésen vett részt). A rövid repülések közé tartoztak például az amerikai holdraszállások, még nagyobb számban pedig a mostanra már megszűnt űrrepülőgépes utak is. Jelentős még az 5-7 hónapot a Föld körül töltött űrhajósok száma (13,1%). Ez az időtartam a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén folyó munkára, a váltások gyakoriságára jellemző.

Az egy repülésre vonatkozó időtartamrekordot Vlagyimir Poljakov tartja, aki 1994-95-ben 437 napot töltött a Mir űrállomáson.

Bár egyetlen űrút sem tartott eddig 437 napnál tovább, ha a többszörös repülések időtartamát összegezzük, akkor számos űrhajós töltött egy évnél hosszabb időt az életéből a Földtől távol.

Az összesítésben a rekorder Szergej Krikaljov, aki hat alkalommal együttesen 803 napig vett részt űrutazásokon. Az űrhajósok többségénél ez az idő kevesebb volt mint 1 hónap (57,3%), vagy 1-3 hónap közé esett (18,7%).

Talán meglepő, de már 31-en voltak olyanok az emberes űrrepülés eddigi története során, akik akár meg is tehették volna a Marsig, majd onnan visszafelé vezető utat – legalábbis ami az összesített repülési időtartamaikat illeti. Az ehhez szükséges idő pontos értéke függ a Föld és a Mars kölcsönös helyzetétől, de nagyjából 500 nappal lehet számolni.

Ami a nemek arányát illeti, az űrrepülés mindmáig inkább a férfiak által uralt tevékenység. A női űrhajósok részaránya 2013 végéig 10,6% volt. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezzel az egyenlőtlenséggel nem áll egyedül. Más „extrém elfoglaltságok”, mint például a Mount Everest megmászása, vagy az Antarktiszon való áttelelés, hasonló arányokkal jellemezhetők. (Az idézett cikkben ugyan nem említik, de egy friss hazai példa: a 2014-ben megválasztott magyar országgyűlési képviselőknek még kevesebb is mint 10%-a nő. – A szerk.)

Végül biztatásképp azoknak, akik űrhajósok szeretnének lenni: az űrrepüléssel kapcsolatos kockázatok talán kisebbek annál, amint azt elsőre gondolnánk. A tanulmány szerzői állításukat azzal támasztják alá, hogy – a két szerencsétlenül járt Szojuz űrhajó és a balesetben megsemmisült két amerikai űrrepülőgép utasaival számolva – az űrrepülés során elhunyt űrhajósok aránya 1,5%. Ez lényegesen kisebb, mint a Föld legmagasabb hegycsúcsára való feljutást megkísérlő hegymászók halálozási aránya. Az űrrepülések korszakának bő fél évszázada alatt egyébként jelentősen, mintegy 1 évről a tízszeresére nőtt az az idő, amíg egy adott új űrhajótípussal az első 4-5 repülést végrehajtották.

Kapcsolódó cikkek:
Földet ért a Szojuz TMA-6 űrhajó
Megvannak a jelöltek az egy éves űrutazásra
A Mars500 kísérlet eredményeiből
Emberi bumeráng a Marshoz?

Kapcsolódó linkek:
Az űrrepülés rövid története – számokban (New Scientist)