50 évvel ezelőtt, 1966 júniusában szállt le a Surveyor-1 amerikai holdszonda. Hamarosan jön a digitalizált képgyűjtemény.
A sima leszállás pontos évfordulója június 2-án volt – annyi idő távlatában talán megbocsátható, ha a visszaemlékezésünk időzítése nem napra pontos. A Surveyor-1 programja alapvető fontosságú tapasztalattal és információval szolgált az emberes amerikai holdprogramhoz, amely az Apollo-11 leszállásával már három évvel később meg is kezdődött. Az első szonda segítségével megvizsgálták a felszíni körülményeket és kipróbálták a Földdel való kommunikáció módszereit is.
Nem az amerikai Surveyor-1 volt az első űreszköz, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon. A szovjet Luna-9 valamivel korábban, abban az évben február 3-án érte el kísérőnk felszínét. Akkoriban a számítástechnika távol volt a mai fejlettségi szintjétől, a Surveyor-1 képeit is mágnesszalagon rögzítették és tárolták. Így nem meglepő, hogy a történelmi felvételekkel nincs tele az internet. Ez azonban hamarosan megváltozhat, mivel az Arizonai Egyetemen egy csoport lényegében elkészült több mint 93 ezer, a Surveyor program során keletkezett kép digitalizálásával. A gyűjteményt hónapokon belül nyilvánosan is elérhetővé fogják tenni.
A Surveyor-1 leérkezésének helyszíne a Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) területén, a természetesen ma is ott fellelhető szondával, az amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter 2009-es felvételén. A kis kép a Surveyor-1 modelljét mutatja. (Kép: NASA / GSFC / Arizona State Univeristy)
Itt – a Space.com portál válogatása alapján – érdekességképp bemutatunk néhány képet, amelyekből még sokkal többet a gondos digitalizálási és archiválási munka révén ismerhet meg hamarosan a világ.
(Kép: NASA / University of Arizona Lunar and Planetary Laboratory)
Hogy meglegyen a pontos 50 éves évforduló is, a fenti kép 1966. június 13-án készült a leszállóhelyen, a Flamsteed-kráterben. A legismertebbek közül való, amelyeket egyáltalán el lehet érni a Surveyor-1-ről. Az antenna és a napelemek árnyéka a közeledő holdi éjszakát vetíti előre. Addigra 12 napon át 10 338 fényképet küldött haza a Holdról az űrszonda, közben vizsgálta a felszín fényvisszaverő képességét és a regolitot (vagyis a holdi „talajt”). A fényképezés július 7-én indulhatott újra, ahogy ismét volt elég napfény az energiatermeléshez. Július 13-án aztán az akkumulátorokkal akadtak gondok, ezért a képkészítés leállt. Az űreszköz technikailag még 1967 januárjáig kihúzta, a két héten át tartó holdi éjszakák kihagyásával egyes, például hőmérsékleti adatokat továbbított a Földre.
Mozaikkép a Surveyor-1 1966. június 13-án készített felvételeiből összeállítva. (Kép: NASA / University of Arizona Lunar and Planetary Laboratory)
A Surveyor program később még hat űreszközzel folytatódott. Ezek közül négynek sikerült a sima leszállás a Holdon. Közülük az utolsó, a Surveyor-7 1968 januárjában érkezett. A sorozatból a két kudarcot vallott szonda a Surveyor-2 és -4 volt. Az előbbi becsapódott a felszínbe, az utóbbival a repülés alatt elveszítették a kapcsolatot. Érdekesség, hogy a Surveyor-3 szondát később az Apollo-12 űrhajósai fel is keresték, és egyes alkatrészeit vizsgálatok céljára visszahozták a Földre.
Végül a NASA JPL rövid filmje. Ebben a Surveyor-1 50 évvel ezelőtti indítására és az első sima leszállásra emlékeznek, amit amerikai űreszköz egy idegen égitest felszínén végrehajtott. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hajszálpontos leszállás: 35 éve repült az Apollo-12 (1. rész)
Hajszálpontos leszállás: 35 éve repült az Apollo-12 (2., befejező rész)
Az Apollo-12 leszállóhelye – ma
Csak legenda a holdutazást túlélő baktériumok története
40 éve történt: Az első Földön kívüli leszállás
Az amerikai-szovjet holdexpedíciós verseny (2. rész)
Hamarosan elérhető lesz a Surveyor-1 digitalizált képanyaga (Space.com)
Alekszej Leonov volt az első ember, aki 1965 márciusában kilépett a nyílt világűrbe.
