Vasárnap Csiucsüanból állították pályára az ASO-S (Kuafu-1) űrobszervatóriumot.

Az ELKH kutatóinak közreműködésével vizsgálták a Föld nappali oldalán megfigyelhető tranziens jelenségeket.

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Január 15-én a hatalmas vízalatti vulkánkitörés hullámai a Csendes-óceántól egészen a Föld légkörének legfelső részéig értek.

A RadCube küldetés üzembe helyezési szakasza lezárult, a műhold már több mint három hónapja teljesíti feladatát.

Szombaton az ESA Solar Orbiter űrszondája visszatér a Föld közelébe, hogy lendületet vegyen további útjához. De elég közel repül el!

A NASA két űrszondája megfigyelte az új naptevékenységi ciklus első jelentős űridőjárási eseményét, annak következményét pedig a NASA műholdja és az ISS egyik űrhajósa is megörökítette.

Az amerikai Landsat-9 földmegfigyelő műholddal együtt néhány kisműhold is pályára került.

2024-ben indulhat két kis űrszonda a Mars űridőjárási környezetének sztereó vizsgálatára.

A C3S által fejlesztett és épített RADCUBE nanoműholdat egy Vega rakétával állítják pályára a jövő héten.

Nemzetközi űrbiztonsági programot koordinál az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja.

A heves napkitörések játszi könnyedséggel tönkreteszik a műholdakat. De hogyan?

Amerika új geostacionárius időjárási műholdja egy Atlas-5 rakétával indult Floridából.

A SpaceX február 3-án indított 49 Starlink műholdja közül nem kevesebb mint 40 válik egy a Napból érkező koronakitörés nyomán keletkezett geomágneses vihar áldozatává.

Emlékszik még valaki a Galileo navigációs rendszer első prototípusára? A pályán töltött 16 aktív év után most végleg lekapcsolták.

Sikerrel zárultak a magyar vezetéssel épült európai CubeSat felbocsátás utáni tesztjei.

Idén 37. alkalommal startolt űrkutatási hordozórakéta Kínából, rajta az ország első, a Nap kutatására készült űrobszervatóriumával és további 10 kicsi műholddal.

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint igen, de legfeljebb akkor, ha a küldetés időtartama nem haladja meg a négy évet.

Bemutatjuk a tegnap indult magyar készítésű műhold, a RADCUBE fedélzeti műszerét, amely az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) fejlesztése.

Két űreszköz véletlen együttállásának köszönhetően rekonstruálni lehetett egy koronakidobódás fejlődését.