A frissen felbocsátott napkutató űrszondákat részletesebben is bemutatjuk, külön kiemelve a tudományos program hazai vonatkozásait.

A NASA három kisméretű kísérleti mesterséges holdat bocsátott fel, hogy új technikai megoldásokat próbáljanak ki, s egyúttal tanulmányozzák a Föld magnetoszféráját is.

Az űridőjárás kutatásával, az eredmények szolgálatszerű közzétételével kapcsolatos újdonságokat foglaljuk össze - főleg Európára koncentrálva.

Az űridőjárás tanulmányozása alatt szűkebb értelemben a Föld mágneses tere és felsőbb atmoszférája napszéllel való kölcsönhatásának leírását értjük. Japán az űridőjárás-kutatásokból is kiveszi a részét.

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.

Júliusban már alig több mint 3 perc választotta el az első, poláris pályára szánt európai meteorológiai holdat az indítástól.

A közös amerikai-európai űrszonda tizenkét műszerével folyamatosan figyeli a Napot.

Belépett a Föld légkörébe és megsemmisült a japán Yohkoh röntgencsillagászati mesterséges hold.

Tavaly ilyenkor megismerkedtünk az űridőjárás fogalmával, az űrszondás megfigyelésekkel. Most folytatjuk a sorozatot.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.