Egy napkitörés hatását mutatjuk be, ahogyan azt egy Föld körül keringő műhold és egy magyarországi földi geomágneses obszervatórium regisztrálta.

A GOES rendszer legújabb tagja nem csak az időjárás-előrejelzésben segít.

Az amerikai STEREO napkutató űrszondapáros mostanra olyan helyzetbe jutott, hogy a Nap a Földről épp nem látható felének egy részét is megfigyelhetik.

A 2006 októberében elindult két STEREO szonda ez év áprilisára a Nap felől nézve már 48 foknyira távolodott el egymástól, ezzel lehetővé téve a Föld felé irányuló koronakitörések (CME) követését, szerkezetük megismerését, a várt nagy előrelépést az űridőjárás előrejelzésében.

Delta-2 rakétával startolt a földi magnetoszféra folyamatait kutató öt kis amerikai műhold.

Júliusban már alig több mint 3 perc választotta el az első, poláris pályára szánt európai meteorológiai holdat az indítástól.

A közös amerikai-európai űrszonda tizenkét műszerével folyamatosan figyeli a Napot.

Belépett a Föld légkörébe és megsemmisült a japán Yohkoh röntgencsillagászati mesterséges hold.

Tavaly ilyenkor megismerkedtünk az űridőjárás fogalmával, az űrszondás megfigyelésekkel. Most folytatjuk a sorozatot.

A mostani váratlanul erős naptevékenység egy sor kérdést szült az emberekben. Cikksorozatunban bemutatjuk magát a jelenséget, valamint annak hatásait űreszközeinkre és mindennapjainkra.

A napszél nem fújja le senki kalapját, az űridőjárás következményei – a sarki fényt kivéve – jórészt láthatatlanok az emberek számára. Mégis van okunk tartani a megélénkülő napaktivitástól.

A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) mesterséges holdja Atlas-5 rakétával startolt.

Az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) 2000-ben megkezdte egy általános célú mikroműhold platform kiépítését. Cikkünkben a magyar részvételről lesz szó.

A napfoltok mágneses polaritásváltásának megfigyelése a 24. ciklus kezdetére utal.

A frissen felbocsátott napkutató űrszondákat részletesebben is bemutatjuk, külön kiemelve a tudományos program hazai vonatkozásait.

A NASA három kisméretű kísérleti mesterséges holdat bocsátott fel, hogy új technikai megoldásokat próbáljanak ki, s egyúttal tanulmányozzák a Föld magnetoszféráját is.

Az űridőjárás kutatásával, az eredmények szolgálatszerű közzétételével kapcsolatos újdonságokat foglaljuk össze - főleg Európára koncentrálva.

Az űridőjárás tanulmányozása alatt szűkebb értelemben a Föld mágneses tere és felsőbb atmoszférája napszéllel való kölcsönhatásának leírását értjük. Japán az űridőjárás-kutatásokból is kiveszi a részét.

Cikksorozatunk második részében röviden megismerkedünk az „űridőjárás-előrejelző” űreszköz-flottával, illetve bepillantást nyerünk a szakterület hazai helyzetébe.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, hogy miképp sikerült megmenteni a SOHO-t. Mostani – befejező – cikkünkből kiderül, hogy ez miért is volt annyira fontos oly sok szakember – sőt nem csak szakember – számára.