Az űridőjárás tanulmányozása alatt szűkebb értelemben a Föld mágneses tere és felsőbb atmoszférája napszéllel való kölcsönhatásának leírását értjük. Japán az űridőjárás-kutatásokból is kiveszi a részét.
Az űridőjárás változékonysága a naptevékenységtől függ, és többek között műholdak meghibásodását, illetve kommunikációs zavarokat okoz. A Japán Nemzeti Információs és Híradástechnikai Intézet (NICT, National Institute of Information and Communications Technology) elemzéseket és modellező tanulmányokat készít azzal a céllal, hogy jobban megértsük a világűr, mint környezet változásait.
A NICT-nél méréseket végeznek a naptevékenységről a látható fény és a rádióhullámok tartományában, majd elemzik a kapott adatokat. Tanulmányozzák a Napból származó sugárzást, hiszen ezek váratlan problémákat okozhatnak a műholdak elektronikus berendezéseiben. A NICT ezért fontosnak tartja egy olyan technológia kifejlesztését, ami az űridőjárás előrejelzésére szolgál.
A napszél hatása a Föld mágneses terére és az ionoszférára nagy mértékű zavarokat okoz a Föld mágneses terében, például geomágneses és ionoszférikus viharokat. Ezek okozzák a már említett kommunikációs és a műholdakkal kapcsolatos problémákat. A napszél ionoszférikus hatásai zavarják a rádióadásokat és rontják a rádiós rendszerek minőségét. Ezen károk nagysága az ionoszféra állapotának változásaival arányos. Felhasználva a kifejlesztett numerikus szimulációkat, egy olyan „valós idejű” programot hoztak létre, mely a napszél jelenlegi állapotát tükrözi a Föld mágneses terében. Ez a világon az első ilyen kísérlet, és teljes megvalósulása a NICT szuperszámítógépes rendszerével jöhet majd létre. Ez az űridőjárás jövőbeni numerikus előrejelzésének első lépése.
A szuperszámítógépeket napjainkban a csillagászatban, meteorológiában, orvostudományban és szeizmikus előrejelzések terén használják leginkább tudományos kutatásokra. A csillagászati és meteorológiai alkalmazás érdekes összefonódása az űridőjárás, melynek szuperszámítógépekkel történő leírására Japánban kerülhet először sor. Az űridőjárás jelenlegi állapotát elemezve jelzik előre az űridőjárást. (Cellákat hoznak létre a Föld körül, melynek adott pillanatban ismerik az állapotjelzőit, de legalábbis következtetnek rá. Mindebből megpróbálják adott időtartamra előre jelezni a változásokat az ismert fizikai törvények alapján.) A Koganei Központ és a Hiraiso Solar Observatory egy zárt TV-rendszeren keresztül történő együttműködése teszi lehetővé a napi előrejelző szolgáltatást.
A napszél és a geomágneses viharok kialakulásának legfontosabb hajtói a napkitörések, ezeket azonban a Földről nagyon nehéz megfigyelni. Ezért a NICT javasolja egy olyan program megvalósítását, amely lehetővé tenné, hogy a Földtől távol, az öt Lagrange-pontból végezhessenek megfigyeléseket. (Erre a megfigyelési lehetőségre a SOHO Nap-kutató űrszonda szolgáltatja az iskolapéldát, ami a Nap-Föld-rendszer L1-pontja közelében kering, a Nap és a Föld közötti térségben.) A NICT tervezi egy Tokióban található, egészen az 1930-as évekig visszanyúló adatbázis feldolgozását is. Ez nemcsak az ionoszférikus vizsgálatok szempontjából értékes, hanem az atmoszféra nagyobb időszakot felkaroló jelenségeit, mint például az üvegházhatást tanulmányozók számára is igen hasznos lehet.
Dobos Vera
Kapcsolódó cikkek:
Űridőjárás (3. rész)
Űridőjárás (2. rész): Az űreszközök a Napot fürkészik
Űridőjárás (1. rész): Fizikai alapok és földi hatások
A Mars Society Magyar Tagozatának pályázatára érkezett legjobb pályamunkákból kiállítás nyílik a TIT Budapesti Planetáriumában.
