Bemutatjuk a tegnap indult magyar készítésű műhold, a RADCUBE fedélzeti műszerét, amely az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) fejlesztése.
Az EK Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztett RadMag egy olyan, az űrbéli sugárzási tér és a mágneses tér kombinált mérésére alkalmas műszer, amellyel Magyarország a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) űridőjárási célú kisműholdas konstellációs küldetésében vagy „potyautasként” nagy szolgáltató műholdak fedélzetén vehet részt a kozmikus környezetünk változásait célzó vizsgálatokban.
A Vega rakéta VV19 repülésének kezdete Kourou-ban. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Photo Optique Vidéo du CSG / J.M. Guillon)
Augusztus 17-én, magyar idő szerint hajnali 3:47-kor sikeresen elindult az európai Vega hordozórakéta VV19 küldetése, fedélzetén a RadMag első változatával. A műszer egy háromegységes (kb. 30 x 10 x 10 cm3) CubeSat szabványú műholdon foglal helyet, melyet a budapesti C3S Kft. fejlesztett. A RADCUBE küldetés célja a RadMag műszer technikai demonstrációja, vagyis éles körülmények között, a világűrben igazolni az alkalmazott technológia alkalmasságát.
A RadMag műszer repülő példánya a műholdba szerelés előtt. (Kép: EK)
Napjainkban elképzelhetetlen az élet anélkül, hogy közvetve vagy közvetlenül ne támaszkodnánk a különféle globális műholdas rendszerekre. Gondoljunk csak a műholdas navigációra, kommunikációra, a meteorológiára vagy éppen a földmegfigyelésre. Ez azt is jelenti, hogy az emberiség minden eddiginél nagyobb mértékben ki van téve a világűrből származó káros hatásoknak. A Föld körüli térség állapota a Nap időben változó aktivitásának köszönhetően jelentős mértékű és sokszor váratlanul változásokat mutat. Ahhoz, hogy e változások hatásait az űrbéli és a földi infrastruktúrákra előre tudjuk jelezni, elengedhetetlen, hogy a Föld körüli térség különböző pontjaiban folyamatos méréseket végezzünk.
Az ESA az utóbbi években tűzte ki célul, hogy az európai kontinens önálló előrejelző és védőhálózatot üzemeltethessen, ezzel függetlenítve magát a jelenlegi mérőhálózat nagyrészt amerikai műholdakból álló rendszerétől. Egy ilyen műholdrendszer kialakítása meglehetősen költséges. A 10–30 cm-es kisműholdak ugyan kiválóan alkalmasak a mérőeszközök technikai demonstrációjára, esetenként tudományos célú vizsgálatokra, de űridőjárási célú szolgáltatások esetében a hosszú távú megbízhatóságot is szem előtt kell tartani. Ezért is vetődött fel az ESA részéről a „potyautas” koncepció: a jövőben helyezzünk el megfelelően kis erőforrás-igényű űridőjárási műszereket, mint például a RadMagot a szóba jöhető következő generációs ESA szolgáltató műholdakon!
Magyarország, mint az ESA teljes jogú tagja 2019-ben iratkozott fel az űrügynökség űrbiztonsági önkéntes programjára. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy hazánk az ESA űridőjárási vizsgálatainak aktív részese legyen. A D3S-RadMag projekt keretében az EK Űrkutatási Laboratórium munkatársai egy olyan koncepciót dolgoztak ki, amely a moduláris felépítésének köszönhetően nagyfokú rugalmasságot biztosít. A műholdplatform adta lehetőségeknek, illetve az ESA igényeinek megfelelően a rendszer több, félvezető detektorból álló sugárzásmérő teleszkópot és a mágneses tér változásainak vizsgálatára szolgáló magnetométer egységet is magába tud foglalni. Emellett alkalmas arra is, hogy a jövőben akár további, magyar fejlesztésű mérőegységekkel, pl. az elektronsűrűség mérésére szolgáló Langmuir-szondával vagy az elektromágneses tér mérésére szolgáló SAS mérőműszerrel egészítsük ki.
A RADCUBE program az ESA általános technológiafejlesztési programja (General Support Technology Programme, GSTP 4000117620/16/NL/LF/as és 4000120860/17/GLC/as sz. szerződések) keretében valósul meg. A RadMag magnetométerét a londoni Imperial College London, a magnetométer árbócának nyitószerkezetét a lengyel Astronika cég fejlesztette. A RadMag része még az ESA sugárállósági vizsgálataira szolgáló két nyomtatott áramköri lap is. A RadMag műszer fejlesztését és tesztjeit az EK a kutatóközpont által alapított űripari céggel, a REMRED Kft.-vel együttműködésben végezte. A D3S-RadMag fejlesztését az EK a REMRED Kft.-vel szoros együttműködésben, az ESA 4000124572/18/NL/CBi számú szerződés keretében végzi. A D3S-RadMag műszer mérnöki modelljének gyártási fázisa a napokban ér véget; ennek alapos űripari tesztjeire ez év őszén kerül sor. (Forrás: ELKH EK közlemény) Kapcsolódó cikkek:
Újabb nagyfelbontású Pléiades hold
Hamarosan indul a következő magyar műhold!
RADCUBE: a rakéta kijelölve!
RADCUBE és CROSS
A C3S által fejlesztett és épített RADCUBE nanoműholdat egy Vega rakétával állítják pályára a jövő héten.
