Az első magyar 3U méretű műhold MAGIC mágneses térérzékelő műszerének az űridőjárás monitorozásában elért eredményeit a rangos Space Science Reviews közölte.
A világűr fizikai folyamatait, a bolygótudományt és az űridőjárást vizsgáló kutatásokban alapvető fontosságúak a mágneses tér űrbéli, helyszíni (in situ) mérései. Ezek nemcsak a háttérben zajló fizikai folyamatok jobb megértését teszik lehetővé, hanem más típusú megfigyelések értelmezéséhez is fontos kontextust biztosítanak. Bár sok esetben a műszerek tervezését nem korlátozza jelentősen az elérhető erőforrás-mennyiség, számos alkalmazás — különösen az új generációs, például CubeSat platformokra épülő küldetések esetén — kifejezetten alacsony erőforrásigényű szenzorokat igényel.
A projekthez a platformot a C3S Kft. által fejlesztett RadCube műhold szolgáltatta, melynek célja volt, hogy bebizonyítsa: a 3 egységnyi (3U) méretű CubeSat alkalmas az űridőjárás kutatására és előrejelzésére, és egyben demonstrálja, hogy a műholdrendszer képes nyomon követni a világűrben használt elektronikai alkatrészek sugárzási károsodását is.
A RadCube repülő példánya tesztelés közben. (Kép: C3S Kft.)
A közel három éven át sikeresen üzemelő műhold egyik kulcsfontosságú fedélzeti műszere a MAGIC (MAGnetometer from Imperial College) magnetométer volt, amelyet az Imperial College London fejlesztett. Az erősen miniatürizált mágneses térérzékelő műszer két vektorszenzorból állt: az egyik egy kihajtható karra (boomra) volt szerelve, és kábellel csatlakozott a műhold belsejében található elektronikai egységhez; a másik szenzor közvetlenül az elektronikai panelen kapott helyet a műhold belsejében.
Kovács Zoltán, a RadCube projekt rendszermérnöke és a publikáció társszerzője, valamint Dr. Mezőhegyi Gergő projektmenedzser elmondták: „A RadCube műholdon repült MAGIC műszer fontos előrelépést jelentett az anizotróp mágneses ellenállás-alapú (AMR) szenzorok alkalmazhatóságának bemutatásában a Föld körüli pályán végzett mágneses térmérések terén. Ez a rendkívül kis méretű és alacsony erőforrás-igényű műszer jól kiegészíti a nagyobb, dedikált műholdakon működő, nagy pontosságú magnetométereket. A MAGIC legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy mind a külső, mind a belső szenzor teljesítette az ESA űridőjárási mágneses térmérési követelményeit, valamint sikeresen detektálta a magas földrajzi szélességeken jelentkező, mágneses tér mentén orientált áramokat. Az űridőjárás megfigyelésében a MAGIC-hez hasonló, kis erőforrásigényű műszerek alkalmazása nagyban elősegítheti a jövőben tervezett, több mérőpontból álló, miniatürizált platformokra épülő űridőjárás-monitorozó rendszerek kialakítását.”
A RadCube 2021. augusztus 17-én indult alacsony Föld körüli poláris napszinkron pályára. Fő küldetése 2022 áprilisáig tartott, de a rutinszerű műveletek 2022 végéig folytatódtak, majd 2023-ban és 2024-ben további speciális üzemmódokat hajtottak végre, egészen a légköri visszatérésig, 2024. augusztus 20-áig.
A Space Science Reviews folyóiratban megjelent tudományos cikk itt olvasható. (Forrás: C3S Kft. közlemény) Kapcsolódó cikkek:
MAGIC!
A RadCube köszöni, jól van!
RadCube: tesztek rendben!
Műholdáthaladás Budapestről nézve
Újabb nagyfelbontású Pléiades hold
Hamarosan indul a következő magyar műhold!
Idén május 7–9. között ismét Sopron volt a helyszíne a hazai űrkutató szakma kétévente esedékes tudományos konferenciájának.
