Indiai rakétával elindult az európai Proba-3 küldetés. A kötelékben repülő egyik műhold elől a másik időnként eltakarja majd a Nap korongját.
A koronagráfos megfigyelések célja a Nap légköre legkülső rétegének, a koronának vizsgálata lesz, ami csak akkor lehetséges, ha a fotoszféra milliószor erősebb fénye nem vakítja el a detektort. Valójában hasonló történik egy teljes napfogyatkozás idején, amikor a Hold rövid (néhány percnyi) időre eltakarja a Napot. Ilyen természetes fogyatkozások azonban ritkán (átlagosan másfél évente) vannak a Földön, a Proba-3 műholdpáros egyik tagja (Occulter) viszont keringésenként több órára létre tud hozni mesterséges napfogyatkozást az optikai megfigyeléseket végző másik műhold (Coronagraph) számára.
Mesterséges napfogyatkozás és megfigyelése a Proba-3 műholdakkal. (Fantáziakép: ESA / P. Carril)
Korábbi cikkeinkben részletesen is bemutattuk már a Proba-3 működési elvét (ld. a lap alján), legutóbb novemberi európai hírmozaikunkban írtunk a start előkészületeiről. A felbocsátás december 5-én magyar idő szerint 11:34-kor történt Indiából, a Satish Dhawan Űrközpontból, egy PSLV-XL hordozórakétával. (Érdekesség, hogy a 2001-es Proba-1 óta ez az első alkalom, hogy az ESA valamely műholdja indiai rakétával áll pályára.)
A két, együttesen közel 550 kg tömegű műhold igen elnyúlt – 600 km és több mint 60 ezer km között változó magasságú, 59° inklinációjú – Föld körüli pályáról vizsgálja majd a Nap koronáját. A pálya keringési periódusa mintegy 19,6 óra lesz, ezen belül 6 óra áll majd rendelkezésre a mérésekhez. Az efféle napmegfigyelésekhez precíz kötelékrepülésre lesz szükség. A keringés közben a 140 cm átmérőjű korongot a Nap irányában, milliméteres pontossággal épp a megfelelő távolságban kell tartani a koronagráftól, attól mintegy 150 m-re. A távolságmérésre lézeres rendszer szolgál.
A műholdak leválása a rakéta utolsó fokozatától kb. 18 perccel a felszállás után meg is történt, az Európai Űrügynökség (ESA) belgiumi Reduban található ESEC (European Space Security and Education Centre) létesítményében dolgozó repülésirányítók mintegy negyed órával később vették az első rádiójeleket. A két űreszköz a beüzemelésük kezdetén még egymáshoz rögzítve repül.
A Proba-3 a legfrissebb az ESA technológiai demonstrációs műholdjainak sorában. A koronagráfos napmegfigyeléseken túl – sőt a program tesztjellegéből adódóan valójában elsődleges feladatként – általános kötelékrepülési kísérleteket is végeznek majd vele, a műholdpár tagjai közötti távolság változtatásával. Azt szeretnék kikísérletezni, hogyan lehet több darabból előállítani egy kb. 150 m nagyságú „virtuális műholdat”, amelynek a fedélzeti műszereit külön-külön önálló platformokra elosztva helyezik el. A koronagráfos méréseket és kötelékrepülési kísérleteket a pálya Földtől távoli szakaszán végzik majd, ahol a keringés lassabb, illetve bolygónk gravitációs és légköri eredetű perturbációi már kisebbek, a manőverezéshez pedig kevesebb hajtóanyagra van szükség.
A Proba-3 működését bemutató videó. (Forrás: ESA / Magic Fennec / YouTube)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Európai mozaik – 2024. november (2. rész)
Mesterséges napfogyatkozás
Az ESA újabb tudományos programjai
Célkeresztben a napkorona
Proba-3 (ESA)
A Proba-3 indításáról (Spaceflight Now)
Havi összeállításunk első részében űrhajósokról és rakétákról olvashattak. A záró részben jöjjön néhány „hasznos terhekkel” kapcsolatos információ.
