Az év utolsó két hetében komoly “nehézrakéta-nagyüzemre” van kilátás. A tervek szerint 2-3 naponta indul egy-egy a világ legerősebb hordozórakétáiból különböző űrközpontokból.
Az Atlas-5 rakéta egyik érdekessége, hogy első fokozatában egy orosz tervezésű és fejlesztésű RD-180-as hajtóművet használ. A mostani, a viszonylag fiatal Atlas-5 sorozat negyedik repülése lesz. Az első indításra még 2002. augusztusában került sor. A használt konfiguráció az Atlas-5-521 lesz, - azaz - 5 méter magas orrkúpot, két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát és egyhajtóműves második fokozatot (1 x Centaur hajtómű) használnak. Ez a kialakítás teljesen megegyezik az utolsó Atlas-5-ével, melyet még 2003 júliusában indítottak.
Több éves fejlesztőmunka és több mint egy éves indítóasztalon tartózkodás után startolhat pár nappal később a Boeing legújabb behemótja, a Delta 4 Heavy típusú nehéz hordozórakéta (fent). A szuper-rakétára az Egyesült Államoknak égető szüksége lesz, hisz a nehéz Titan-4 rakéták már nyugdíjba vonultak. Legalább ilyen fontos, hogy pár év múlva ez a rakéta lehet a NASA tervezés alatt álló CEW (Crew Exploration Vehicle) nevű személyszállító űrhajójának hordozóeszköze. Az első Delta-4 Heavy indítására Floridából, az SLC-37B jelű Légierő starthelyről kerül sor, többszöri halasztás után. Miután új hordozóeszközről van szó, talán nem meglepő, hogy a rakétát már több mint egy éve felállították a startasztalon, és azóta a személyzet részben teszteket, részben startgyakorlatokat végzett rajta. A pontos start-dátumot csak az Atlas-5 repülése után tűzik ki, hisz az Atlas-5 start-előkészítése és indítása jelentősen leköti az űrközpont követési és távmérési kapacitását.
23-án Bajkonurból startol egy Szojuz rakéta, hogy a Nemzetközi Űrállomás felé indítsa a várva várt, utánpótlást szállító Progressz 16P jelű, mintegy 7 tonna tömegű automatikus teherűrhajót.
24-én Pleszeckből indítják azt a Ciklon-3 rakétát, mely az orosz-ukrán közös fejlesztésű és építésű Szics-1M távérzékelő műholdat és egy ukrán mikro-műholdat állít pályára.
25-én Bajkonurból indul a jelenleg használatban lévő legerősebb orosz rakéta (az orosz ISS-modulok indításához is használt) Proton (jobbra), mely az orosz GLONASSZ műholdas navigációs rendszer három újabb tagját juttatja mintegy 19 000 km magas körpályára.
December 17-én indulhat az amerikai Atlas-5 (AV-205) rakéta (balra), fedélzetén az AMC-16 (Americom-16) nehéz távközlési műholddal. Az indítási ablak helyi időben reggel 04:41 és 07:21 között (GMT 09:41 – 12:21) van nyitva. A műhold tervezett geostacionárius pozíciója a 85 fok nyugat. Az AMC-16 a Lockheed Martin A2100AX típusú műhold-buszára épült, 12 Ka-sávú és 24 Ku-sávú transzponderrel rendelkezik. Ezekkel szélessávú kommunikációs, valamint TV-műsorszóró szolgáltatásokat nyújt.
Az eredetileg december 10-re tervezett európai Ariane-5 (Generic) hordozórakéta (balra) startját egy műszaki hiba miatt december 18-ra modosították.A hordozórakéta fő rakománya a francia Helios II katonai felderítő műhold lesz. Emelett azonban további hat kisebb (mini- és mikro-) műholdat is szállít. Négy ezek közül egy kísérleti elektronikus hírszerzési (ELINT) műholdláncot alkot. Az Essaim “köteléket” a Francia Katonai Beszerzési Hivatal rendelte. Az ötödik műhold a francia űrügynökség, a CNES Parasol nevű eszköze, mely a Föld klímáját tanulmányozza. A hatodik űreszköz a Spanish Nanosat, mely – mint azt neve is mutatja – Spanyolország első nano/mikro-műhold demonstrátora.
December 23, 24 és 25 egy-egy fontos orosz indítást jelez.
Amit pár napja az amerikai lapok rebesgettek, mára valósággá vált. Sean O'Keefe a NASA vezetője benyújtotta lemondását. Mint azt Bush elnöknek írta, mindaddig folytatja a munkát, amíg meg nem találják utódját, és reméli, hogy az Elnök jelöltjét a Szenátus legkésőbb februárban elfogadja.
