Cape Canaveral végleg elköszönt a Titan hordozórakéta-családtól, melynek rakétahajtóművei 168-szor remegtették meg a floridai mocsárvilágot. Pénteken a Titan rakéták legnagyobbika állította pályára az NRO egyik titkos felderítő műholdját.
Az indításra helyi időben 20:50-kor (közép-európai idő szerint szombaton hajnali 00:50-kor) került sor. Az óriási Titan-4 rakéta közel 20 m magas orrkúpja az NRO (National Reconnaissance Organization – Nemzeti Felderítő Szervezet) egyik szigorúan titkos, nehéz felderítő műholdját rejtette.
A méret- és pályaadatok alapján szakértők úgy gondolják, hogy az nem más, mint egy nagyfelbontású felderítő és képalkotó radarral felszerelt LACROSSE műhold. Ennek az űreszköz-sorozatnak az első tagját még 1988 decemberében juttatták pályára az egyik amerikai űrrepülőgéppel. Bár a LACROSSE felvételeinek legjobb felbontása nem haladja meg az 1 métert, ám előnyük, hogy a felvétel nem az optikai (látható), hanem a radar (láthatatlan) tartományban készül. Így ezek a műholdak az éjszakába, ködbe, vagy felhőbe burkolózó területeken is képesek a flották, csapatösszevonások, repülőterek megfigyelésére, és ezzel a meglepetésszerű katonai tevékenységek előrejelzésére.
A mostani indítás után azonban Floridából már nem indul több Titan, és 2008-ra valószínűleg a Titanok indítóhelyét (Launch Complex 40) is felszámolják. Azért a Titannak majd csak pár hónap múlva kell végérvényesen búcsút mondanunk, hisz még egyet felbocsátanak a nyugati parton lévő Vandenbergből (szintén egy titkos katonai felderítő holddal) valamikor július közepén. Utána viszont végleg lezárul egy közel fél évszázados történet.
A 168 canaveral-i Titan indítások megoszlása: Kapcsolódó cikkek:
A Titan-család hosszú karrierjét még az 50-es években kezdte, mint kétfokozatú interkontinentális ballisztikusrakéta-sorozat (Titan-1 és -2 ICBM-sorozat). Az első Titan indításra 1959-ben Cape Canaveralon került sor. Az eredetileg a Légierő számára kifejlesztett típus egyik modifikációját (Titan-2 Gemini) a NASA is használta, a második generációs amerikai űrhajók, a Geminik indítására a hatvanas években. Később a rakéta továbbfejlesztésével kialakultak a Titan-3A, -3C, -3E, -34D, stb. típusok, melyekkel a katonai műholdakon kívül olyan űreszközök is pályára kerültek, mint a Viking Mars-szondák, vagy a külső, óriásbolygókat vizsgáló Voyagerek.
· 47 Titan-1 ICBM
· 23 Titan-2 ICBM
· 12 Titan-2 Gemini
· 4 Titan-3A
· 36 Titan-3C
· 7 Titan-3E
· 8 Titan-34D
· 4 Commercial Titan
· 27 Titan-4
Karácsonyi nehézrakéta-nagyüzem?
Hogyan? Tovább! - 40 éve startolt az első Gemini űrhajó (1. rész)
