Egy Falcon-9 rakétával indult alacsony Föld körüli pályára egy amerikai katonai meteorológiai műhold.

Kínából egy katonai célú földmegfigyelő műholdsorozat első képviselőjét állították pályára.

Miért volt kénytelen az amerikai hadsereg 2008-ban megsemmisíteni egyik felderítő műholdját? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk negyedik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.

Sorozatunk e havi zárásaként ugorjunk el a kontinens nyugati, majd a keleti „végeire”.

A geostacionárius pályára tartó űreszközt egy Hosszú Menetelés-5 rakétával indították Vencsangból.

E havi mozaikunk első részében kizárólag Indiával foglalkoztunk. Záró epizódunkban egy-egy dél-koreai, emirátusi, indonéziai, japán, valamint két kínai hírt olvashatnak.

Az idei japán űrstartok sorát egy az IGS sorozathoz tartozó optikai felderítő műhold pályára állítása nyitotta meg.

A szokások szerint ismeretlen repülési programú amerikai légierős mini-űrrepülőgép első alkalommal állt pályára a legnehezebb SpaceX hordozórakétával.

Német katonai radaros műholdpárost indított egy Falcon-9 rakéta Kaliforniából.

A jelek szerint a Barsz-M sorozatba tartozó űreszközt bocsátottak poláris napszinkron pályára az Orosz Védelmi Minisztérium megbízásából.

Nem csak a Delta-4 Heavy típus, de az egész Delta rakétacsalád utolsó indítása volt az NROL-70 küldetés, egy titkos amerikai felderítő műholddal.

Március 21-én az Egyesült Államokból és Kínából is végrehajtottak egy-egy űrindítást.

A rakétatechnika fejlődése következtében elképzelhető, hogy a nem túl távoli jövőben két földi pont között a leggyorsabb út a világűrön keresztül vezet.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

A Pentagon két ügynöksége közösen épít hiperszonikus fegyvereket követő műholdakat. Hat műhold szerdán állt pályára.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Havonta jelentkező sorozatunk második részében katonai űrtechnikákkal kapcsolatos régiós hírek után egy rövid, békésebb japán bejelentést találnak.

Annyit lehet biztosan tudni róla, hogy mikor, honnan és milyen rakétával állt alacsony Föld körüli pályára.

Pénteken nagy összegű csalás vádjával letartóztatták az orosz űrügynökség szerepét betöltő nemzeti vállalat egyik igazgatóhelyettesét és két „vállalkozót”.

Nagy műhold, nagy rakéta... Geostacionárius pályára szánt kínai földmegfigyelő (kém)műhold indult a déli Hajnan-szigetről.