Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.

14 hónap és több mint 450 manőver után hamarosan eléri tervezett pályáját az amerikai AEHF-1, egy újfajta katonai távközlési műholdtípus első képviselője.

Tanegasima szigetéről H-2A rakétával pénteken indult az optikai felderítő űreszköz.

Eddig szigorúan titkolt „múlt századi” kémműholdakat mutattak be a minap Amerikában. A kémkedés e módszere persze most is él, de az akkori csúcstechnológia mai szemmel már igen ósdinak tűnik.

A SBIRS GEO-1 jelzésű űreszköz az infravörös tartományban, geoszinkron pályáról figyeli majd a felé eső féltekét, hogy időben riaszthasson, ha rakétaindítást észlel.

Az X-37B jelű, ember nélküli, újra felhasználható amerikai űrjármű második példánya is elindult titkos küldetésére.

Az utolsó Titan-4 rakéta 2005-ös startja óta most először indult kémműhold alacsony poláris pályára a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról.

Visszatért legelső útjáról az X-37B, a katonai célú amerikai ember nélküli űrrepülőgép első példánya.

Amerikai nemzetbiztonsági szempontból igen fontos „óriásműhold” indult, amellyel a rádiós adatforgalmat ellenőrizhetik.

A COSMO-SkyMed rendszer negyedik műholdját is Kaliforniából állították pályára. Ez volt a veterán Delta-2 rakéta idei első és egyetlen indítása.

A NASA lefoglaltatta azt az 1960-as évekből származó eredeti rakétahajtóművet, amelyet a nyáron egy internetes aukciós oldalon kínáltak megvételre.

A kedden indított TacSat-4 az Afganisztánban és Irakban állomásozó amerikai csapatok kommunikációját segíti majd.

Az 1970-es és 80-as években repült amerikai „Nagy Madarak” 100-100 km hosszú filmeket fényképeztek tele.

Hétfőn egy olyan orosz kémműhold indult, amely a 30 cm-es felbontású felvételeit nem elektronikus úton, hanem filmen juttatja vissza előhívás és elemzés céljából a Földre.

Valószínűleg a Csendes-ócáen fölött, a légkörben elégve végezte a Lacrosse-2, egy kiszolgált amerikai radaros felderítő műhold – legalábbis az amatőr megfigyelők szerint.

Nem a megfelelő pályára állt a kedden Pleszeckből indított, részben katonai célú kutatóműhold, de végül legalább a rádiókapcsolatot sikerült vele felvenni.

A közép-amerikai ország kormánya egymilliárd dolláros megbízást adott a Boeing cégnek három mesterséges hold és a hozzájuk tartozó földi kiszolgáló hálózat létrehozására.

A megfigyelők szerint a titkos küldetést teljesítő pilóta nélküli amerikai katonai űrrepülőgép keringési magassága csökken. Lehet, hogy hamarosan visszatér a Földre?

Nem Hófehérke törpéiről, hanem egy hófehér Minotaur-4 rakéta utasairól van szó.

A Kaliforniából most indított mesterséges hold a Föld körül keringő űreszközökre leselkedő veszélyek – elsősorban űrszemétdarabok – jobb felderítésében segít majd.