Közel fél évszázados szolgálat után végleg kivonták a használatból az amerikai Titan hordozórakéta-családot.
A Titan az amerikai rakétaprogram egyik oszlopa volt hosszú évtizedeken át – ez a fényes karrier ért most véget. A Titan-I az amerikai légierő által az 1950-es években kifejlesztett kétfokozatú interkontinentális ballisztikus rakéta volt. Először 1959-ben indították. A továbbfejlesztett Titan-II változatot a NASA a Gemini űrhajók pályára juttatására használta. A Titan-III különféle változatait, később a Titan-IV-et már űrkutatási célokra, nagytömegű mesterséges holdak alacsony pályára állítására, illetve geostacionárius, valamint magas, elnyúlt elliptikus pályára kerülő holdak indítására alakították ki. Az indítókapacitás az évek során folyamatosan növekedett. A Vandenberg légitámaszpontról ez az utolsó volt egyben a 200. Titan-indítás. Emellett Floridából (Cape Canaveral) 168 Titan startolt. Mostanra a Titan – viszonylagos bonyolultsága és magas költségei miatt – korszerűtlenné vált, ezért döntöttek a rendszer „nyugdíjazásáról”.
A számtalan katonai és kémműhold indításával a Titan-család jelentős szerepet játszott a hidegháború idején.
A sok mesterséges hold és űrszonda közül, amelyek valamilyen Titan hordozóeszköz „hátán” hagyták el a Földet, kiemelkedik néhány: a Marshoz küldött Viking szondák, a külső Naprendszerben járó Voyagerek, vagy a Szaturnusz körül keringő Cassini.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A legutolsó startra október 19-én került sor a kaliforniai Vandenberg légibázisról. A rakományról nem sokat tudni, hiszen az egy titkos amerikai kémműhold volt. A program részleteiből semmit sem hoztak nyilvánosságra. A felderítő mesterséges holdak üzemeltetője egy titokzatos amerikai kormányszervezet, az NRO (National Reconnaissance Office). A hold állítólag a tervek szerint pályára állt.
Újabb titkos felderítő hold a pályán
Az utolsó Titan-startról részletesen (SpaceflightNow.com)
A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.
