A radaros Copernicus műholdak utánpótlása 2023 első felében indulhat egy Vega-C rakétával Kourou-ból.
A műholdak hasznos élettartama természetesen korlátozott, így a fontos földmegfigyelési feladatokat ellátó Sentinel-1 páros utánpótlására is gondoltak. A folytonosságot biztosítani hivatott új, azonos felszereltségű két műhold közül a Sentinel-1C várhatóan az idei évben repülésre kész állapotba kerül. Csakhogy az orosz háborúnak a nemzetközi űrkapcsolatokra gyakorolt hatása, a Szojuz rakéták használatának korlátozása miatt felbolydult a hordozórakéták piaca. Ebben a helyzetben tette közzé a jó hírt az ESA, hogy a Sentinel-1C számára biztosított a Vega-C rakéta, amellyel a jövő év első felében pályára kerülhet a Copernicus új radaros műholdja. A szerződés immár megköttetett az Arianespace vállalattal.
A Vega-C a kourou-i indítóállásban – egyelőre még csak fantáziaképen. A fejlesztésben a következő ESA tagállamok vesznek részt: Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc és Svédország. (Kép: ESA / J. Huart)
A Vega-C egy új fejlesztésű európai rakéta, még egyszer sem repült. Tolóereje meghaladja elődjéét, a Vega rakétáét. Magassága 35 m, induló tömege 210 tonna. Hasznos teherként 2200 kg tömeget lesz képes 700 km magasan húzódó poláris pályára juttatni. Ez éppen elég lesz a Sentinel-1C felbocsátásához, amelynek tömege 2,3 tonna, tervezett pályamagassága 690 km.
A Vega-C bemutatkozása májusra várható, a precíz lézertávmérésre használható olasz LARES-2 műholddal.
Ami a Sentinel-1C műholdat illeti, az a tesztelésének utolsó fázisában jár. A szokásos, indítás előtti mechanikai, vibrációs, hő-, vákuum- és sugárzási teszteket végzik rajta, amelyek révén meggyőződhetnek róla a szakemberek, hogy kibírja az űrbeli környezetet is az elkövetkező évek során. Ha minden próba sikeres eredménnyel zárul, 2022 végére az űreszköz zöld utat kaphat a repüléshez. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Amint azt mi is megírtuk, december vége felé váratlanul felmondta a szolgálatot a Sentinel-1 műholdak második (tehát újabb), B jelű példánya. Márciusban az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei még nem adták fel a reményt, hogy az apertúraszintézises radarberendezés energiaellátó rendszerének hibáját megtalálják, és esetleg újra működésre bírják az űreszközt. Ahogy egyre csökkenek az esélyek, úgy válik mind égetőbb kérdéssé a Sentinel-1 mielőbbi utánpótlása. A 2014-ben elsőként indított Sentinel-1A szerencsére jól bírja, de már túlteljesítette 7 évesre tervezett aktív periódusát.
Sentinel-1B: halványuló remények
Sentinel-1B: december óta bajban
Előre a 2030-as évekig
Szűkülő rakétapiac
Európai mozaik – 2022. március
Megvan a Sentinel-1C startszerződése (ESA)
Három hónappal ezelőtt hibásodott meg a Copernicus program radaros műholdpárosának második tagja. Még nem adták fel, hogy rendbe hozzák.
