Két újabb európai radaros földmegfigyelő műhold, a Sentinel-1C és -1D megépítéséről állapodtak meg decemberben.
Az Európai Űrügynökség (ESA) ezzel a 400 millió eurós megrendeléssel kívánja biztosítani az apertúraszintézis elvén működő műholdradaros megfigyelések folytonosságát, legalább a 2030-as évtized végéig. Az Európai Bizottság és az ESA közös Copernicus földmegfigyelő programjának első űreszköze a 2014 áprilisában pályára állított Sentinel-1A volt. Párja, a Sentinel-1B várhatóan 2016 áprilisában követi.
A Sentinel-1A és -1B műholdak párosának alacsony poláris pályáival elérhető lesz, hogy a Föld egy adott területéről 6 naponta ismétlődően ugyanolyan helyzetből készüljenek radarfelvételek. A radaros földmegfigyelés előnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal, derült és borult időben egyaránt alkalmazható. (Videó: ESA / ATG medialab)
A megrendelést a Thales Alenia Space olaszországi részlege, mint fővállalkozó nyerte el. A két újabb műholdat gyártó ipari konzorciumban 60 európai cég kap szerepet, köztük a műholdak „lelkét” jelentő radarberendezések gyártója, a német Airbus Defence and Space.
A radaros műholdakkal például a szárazföld felszínborításáról, annak változásairól, az árvizekről, más természeti katasztrófák hatásairól, a tengeri jégtakaróról, az úszó jéghegyekről szerezhető információ. Több időpontban készült mérések interferometrikus feldolgozásával a felszín mozgása mutatható ki, akár hirtelen események – például földrengések, vulkánkitörések – utáni elmozdulások, akár lassú, folyamatos deformációk. (A Sentinel-1A eddigi eredményei közül sokat bemutatott az Űrvilág is, néhány régebbi cikkünk elérhető az oldal alján. – A szerk.)
A Sentinel-1A eddigi sikerét jól mutatja, hogy már több mint 15 ezer felhasználó regisztrált az adatokhoz szabad hozzáférést biztosító rendszerbe, ahonnan 2,5 millió adatsort, összesen mintegy 3 millió gigabájtnyi adatot töltöttek le. Az új szerződéssel az ESA és partnerei biztosítani szeretnék, hogy a Sentinel-1 rendszere folyamatosan, hosszú távon is működjön, akkor is, ha majd egyszer az 1A és 1B jelű holdak működési ideje lejár. A két új Sentinel-1 segítségével garantálható, hogy hosszú időn át egységes minőségű adatsor álljon a kutatók és az alkalmazók rendelkezésre. Ez nagyon fontos a környezeti monitorozás, a mozgásvizsgálatok, illetve a radaros távérzékelési méréseken alapuló, egyre több gyakorlati alkalmazás működése szempontjából.
Kapcsolódó cikkek:
Duplázódó európai radarszem
Az első Sentinel első éve
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Reflektorfényben a Sentinel-1A
Műholdas segítség a namíbiai árvízhelyzetben
Radarkép a Napa-völgybéli földrengésről
Magyarország első radaros műholdképe
Biztonságosabb hajózás a veszélyes vizeken
Radar-Magyarország
Villarrica a Sentinel-1A-val
A nepáli földrengés hatása a felszínre
Vizes élőhelyek megfigyelése radarral
Tiencsin műholdradarral – robbanás előtt és után
A chilei földrengés hatása
Kapcsolódó linkek:
Megállapodás a Sentinel-1C és -1D műholdak építéséről (ESA)
Pár nappal ezelőtt az európai Copernicus program legújabb műholdja, a mikrohullámú tartományban üzemelő Sentinel-3 sorozat első tagja befejezte első utazását.
