Az európai Copernicus program egyik radaros földmegfigyelő műholdjának energiaellátó rendszere hibásodott meg.
Egy Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műhold. (Fantáziakép: ESA)
A Sentinel-1B 2016 áprilisában indult, két évvel követve a Sentinel-1A-t. A két, hasonló pálya mentén mozgó, de minden időpontban a Föld átellenes oldalai fölött tartózkodó műhold együtt 6 napos visszatérési idővel tudott ugyanolyan pozícióból méréseket végezni egy adott területről. December 23-án azonban a Sentinel-1B meghibásodott. Akkor azt remélték, hogy két héten belül sikerül helyreállítani a működését, de a probléma komolyabbnak tűnik. A műhold jelenleg is üzemen kívül van, a Copernicus adatszolgáltatásában csak a Sentinel-1A felvételei hozzáférhetők.
Budapest hamisszínes Sentinel-1A radarképe a tavalyi év utolsó napján. A Sentinel-1B ekkor már üzemen kívül volt. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Úgy tűnik, a hiba az elektromos energiát szolgáltató rendszerben van, és egyelőre nem sikerült úrrá lenni rajta. Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója január 18-án tartott évnyitó sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az apertúraszintézises radarantenna fő elektromos rendszere és a tartalék is egyszerre hibásodott meg, ami igen furcsa. Folynak a vizsgálatok a kiváltó ok felderítésére. Szerencsére más, például a kijelölt pálya tartása szolgáló fedélzeti rendszerek működnek.
A 2014-ben indított Sentinel-1A a tervezett 7 éves működési időtartamán túl is gond nélkül végzi feladatát. A Sentinel-1 műholdpáros adataira nagy igény van, így a Sentinel-1B-vel történt eset miatt az ESA megpróbálhatja előre hozni a Sentinel-1 utánpótlására készülő új, C jelű űreszköz, a sorozat harmadik tagja indítását. Az eredeti tervek szerint idén októberre ütemezték be a start előkészítési folyamatát lezáró ellenőrzést, a műhold a legújabb menetrend szerint valamikor 2023-ban indult volna (bár év eleji előretekintésünk írása idején még 2022 volt ismert – a szerk.). Ezt elvben előrehozhatják bármilyen október utáni dátumra, de a feladatra szánt Vega-C rakéta várhatóan még csak májusban mutatkozik majd be. Hogy az első repülése teljes sikerrel jár-e vagy sem, az plusz bizonytalanságot visz a tervezésbe. Ugyancsak előkészületben van a rendszer frissítésére a Sentinel-1D műhold.
Ha nem sikerül helyreállítani a Sentinel-1B üzemképességét, Aschbacher szerint előfordulhat, hogy más szolgáltatóktól vásárolnak műholdradaros adatokat. (Forrás: Sentinel blog) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Elindult a Sentinel-1B
Sentinel-1B: az első radarkép
Előre a 2030-as évekig
Mi várható 2022-ben? (2. rész)
Az ESA fontolgatja a Sentinel-1C startjának előbbre hozását (Space News)
Az európai földmegfigyelő program hat új műholdjának fejlesztéséhez hiányzó brit hozzájárulásról nem sikerült határidőre megegyezni.
