Az ESA programja keretében az első öt küldetést az Avio és az Isar Aerospace indíthatja.

Attól függ, hol olvasunk a német Isar Aerospace cég most bemutatkozott új hordozórakétájáról.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Az első részben az Európai Űrügynökségről olvashatnak.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal csak francia űrhíreket olvashatnak.

Évtizedek óta először indult el egy német cég kereskedelmi hordozórakétája – egyelőre szuborbitális tesztrepülésre.

E havi európai kitekintésünk záró részében kizárólag rakétaügyekről lesz szó.

Ariane–5 (és Szojuz) már nincs, Ariane–6 még nincs, egyedül a legkisebb európai hordozórakéta, a Vega tartja a frontot. Annak is csak a régebbi változata.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Közel tíz nappal a start után a Hold körüli pályára állt az első Orion űrhajó.

Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtávcsövét és kisbolygókutató szondáját a SpaceX rakétájával állíthatják pályára.

A válság mélypontja, amikor az európai műholdakat az amerikai SpaceX Falcon-9 rakétája állítja pályára – az a rakéta, amellyel az Ariane–6-nak kellett volna felvennie a versenyt.

Mi mindenre számíthatunk ebben az évben a műholdas programok és a hordozórakéták kapcsán?

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Az első részben űrhajósokról és rakétákról olvashatnak.

Európa első kereskedelmi hordozórakétájának fejlesztését egy sikertelen statikus hajtóműteszt kísérte a héten.

Folyik az európai teher- és személyszállító űrhajó tesztelése – bár egyelőre csak 1/6 méretben.

A rakéta az európai Vega könnyű hordozórakéta volt, a két nagyobb űreszköz mellett tíz apró európai CubeSat is pályára került.

Legutolsó felbocsátásakor két geostacionárius pályára szánt távközlési műholdat indítottak az európai nehézrakétával.

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Sorozatunkban az európai űrtevékenységgel kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Ezúttal hordozóeszközökről és távérzékelésről olvashatnak.

Sorozatunk második részében hordozóeszközökről és az Artemis-program néhány európai vonatkozásáról lesz szó.