Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizodban bemutatjuk az Öreg Kontinens legnagyobb rakétájának, illetve űrállomás-moduljának születését.

Hazánk néhány év múlva az Európai Űrügynökség (ESA) tagja lehet. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói.

Hazánk jövőre az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp született meg a kontinens első űrlaboratóriuma.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Az európai űrtevékenység történetét bemutató sorozatunkat - rövid szünet után - a mai naptól folytatjuk. Ez előtt azonban, emlékeztetőül újból közüljük a sorozat utolsó részét.

Az Ariane 5 megnövelt tolóerejű változatának tavaly decemberi meghibásodása után most indították volna először a nagyrakéta alapváltozatát. A startot azonban el kellett halasztani – ezúttal nem a rakéta hibája miatt.

Az Ariane 5 hordozórakéta üzembe állásával, és az Ariane 4 típusok kifutásával Nyugat-Európának nem maradt kisméretű műholdak pályára állításához használható rakétája. Az űr kitöltésére az ESA még 1998-ban megkezdte a Vega rakéta tervezését. Az új hordozóeszköz várhatóan 2006-ban indulhat első útjára.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből megtudhatják, hogy miképp indult az Öreg Kontinens első rakétájának fejlesztése.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói. Ebben a részben az első olyan műholddal ismerkedhetnek meg, melyet európai rakéta indított.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Most induló sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Az utolsó európai Ariane 4 hordozórakéta fődarabjai megérkeztek Francia-Guyanába. Ezzel megkezdődött a visszaszámlálás az európai rakéták legsikeresebbikének nyugdíjazásához.

Megszületett a végleges döntés: a Rosetta várhatóan 2004 februárjában indulhat útnak. Új célpontja a Csurjumov-Geraszimenko, hordozóeszköze pedig az Ariane 5 kismértékben módosított változata lesz.

Elkészült a Nemzetközi Űrállomás második összekötő modulja, melyet Európában gyártottak. A japán Kibo kísérleti modul pedig már úton van a Kennedy Űrközpontba.

Hazánk jövőre az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mostani epizódban bemutatjuk az Ariane-2, és -3 rakétákat.

Az egy napos halasztást követően kitűzött időponthoz képest mindössze néhány perces késéssel elindult Francia Guayana-ból az Ariane 5 alapváltozatának legújabb példánya. A rakéta sikeresen a geostacionárius pályához vezető átmeneti pályára állította az Insat 3A és a Galaxy XII műholdakat.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mai epizód bemutatja az első Ariane rakéta készítését és indítását.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből kiderül, hogy hová nyúlnak vissza az európai "siker-rakéta" gyökerei.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Az Ariane 4 az összes többi Ariane típus közt is csak mint "igásló" (az angol irodalomban "workhorse") ismert. 1988. június 15-i első repülése óta több mint száz sikeres kilövéshez használták. Szinte tökéletesnek bizonyult kommunikációs és megfigyelő műholdak pályára helyezésében.

December 18-án kora hajnalban az európai Arianespace cég hordozórakétája sikeresen pályára állította a New Skies Satellites cég legújabb - NSS-6 nevű - távközlési műholdját.