Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Az európai űrtevékenység történetét bemutató sorozatunkat - rövid szünet után - a mai naptól folytatjuk. Ez előtt azonban, emlékeztetőül újból közüljük a sorozat utolsó részét.

Az Ariane 5 megnövelt tolóerejű változatának tavaly decemberi meghibásodása után most indították volna először a nagyrakéta alapváltozatát. A startot azonban el kellett halasztani – ezúttal nem a rakéta hibája miatt.

Az Ariane 5 hordozórakéta üzembe állásával, és az Ariane 4 típusok kifutásával Nyugat-Európának nem maradt kisméretű műholdak pályára állításához használható rakétája. Az űr kitöltésére az ESA még 1998-ban megkezdte a Vega rakéta tervezését. Az új hordozóeszköz várhatóan 2006-ban indulhat első útjára.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből megtudhatják, hogy miképp indult az Öreg Kontinens első rakétájának fejlesztése.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói. Ebben a részben az első olyan műholddal ismerkedhetnek meg, melyet európai rakéta indított.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Most induló sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Az utolsó európai Ariane 4 hordozórakéta fődarabjai megérkeztek Francia-Guyanába. Ezzel megkezdődött a visszaszámlálás az európai rakéták legsikeresebbikének nyugdíjazásához.

A már többször sikeresen használt Ariane 5 óriásrakéta egy újabb, és a korábbiaknál jóval erősebb változatát indították szerda éjjel a Kourou Űrközpontból. Az új Ariane 5 ESC-A jelű rakéta első repülése egészen 120 km-es magasságig rendben haladt. A balul sikerült repülés során elveszett az európai Eutelsat szervezet Hotbird 7 távközlési, és a francia űrügynökség Stentor nevű kisérleti kommunikációs műholdja.

Az egy napos halasztást követően kitűzött időponthoz képest mindössze néhány perces késéssel elindult Francia Guayana-ból az Ariane 5 alapváltozatának legújabb példánya. A rakéta sikeresen a geostacionárius pályához vezető átmeneti pályára állította az Insat 3A és a Galaxy XII műholdakat.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mai epizód bemutatja az első Ariane rakéta készítését és indítását.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből kiderül, hogy hová nyúlnak vissza az európai "siker-rakéta" gyökerei.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.

Az Ariane 4 az összes többi Ariane típus közt is csak mint "igásló" (az angol irodalomban "workhorse") ismert. 1988. június 15-i első repülése óta több mint száz sikeres kilövéshez használták. Szinte tökéletesnek bizonyult kommunikációs és megfigyelő műholdak pályára helyezésében.

December 18-án kora hajnalban az európai Arianespace cég hordozórakétája sikeresen pályára állította a New Skies Satellites cég legújabb - NSS-6 nevű - távközlési műholdját.