Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.
Az izgalmas vállakozás a SMART-1 nevet viseli, amely jelen esetben nem egyszerűen a Small Missions for Advanced Research in Technology (azaz, - kis missziók fejlett műszaki kutatásokhoz) rövidítése, de igyekszik kifejezni azt is, hogy az európai űrügynökség (ESA) egy olyan új űreszköz sorozatával állunk szemben, mely kifejezetten az új műszaki megoldások vizsgálatára, illetve bizonyos technológiai határok feszegetésére épül. Nos ennek az "intelligens" (angolul smart) űreszköz-sorozatnak első tagja a SMART-1. Mik azok az új technológiák, melyeket az öreg kontinens szakemberei először ez alkalommal tesztelnek? A legfontosabb minden bizonnyal az az ionhajtómű rendszer, mellyel a szonda a Hold felé gyorsít, majd ott - a Hold körüli pályára állás érdekében - fékez, azaz, amellyel a hagyományos kémiai hajtóművet váltják ki. Másik fontos feladat lesz különféle új generációs, miniatürizált fedélzeti berendezések tesztelése. Az ionhajtómű tulajdonképpen a Nap energiáját hasznosító olyan hajtómű, melynek hatásfoka a világűrben (tehát vákuumban) akár tízszer jobb lehet, mint ugyanott egy hagyományos (tehát rakéta) hajtóműé. Épp ezért az ionhajtóművekhez nagy reményt fűznek a Naprendszer tagjait kutató űrszondák esetében, vagy a Föld körüli pályán sokáig keringő, és korrekciós manővereket gyakran végrehajtó műholdak esetében (amilyenek például a geostacionárius pályán lévő meteorológiai, vagy távközlési holdak). Az előbbiek esetében a jóval kisebb össztömegű hajtómű-rendszer több tudományos berendezést tesz lehetővé, az utóbbiaknál pedig növelhető a hasznos élettartam. Természetesen a mai költségvetési szigorításokkal terhelt világban egy űreszközről igyekeznek minél több bőrt lehúzni, így van ez a SMART-1 esetében is, amely a technológiai kutatásokon kívül a Hold vizsgálatát - tehát tudományos programot is - végrehajt. Ennek a kisérletsorozatnak a leglényegesebb pontja égi kísérőnk legfontosabb kémiai elemeinek még sosem látott részletességű feltérképezése. Fontos lesz az is, hogy olyan nyomok után fog a szonda kutatni, melyek talán segítenek a Hold kialakulásának jobb megértésében. Ehhez - szemben az Apollo-program kézikamerás távérzékelési eljárásaival - a legkorszerűbb röntgen- és infravörös távérzékelő rendszereket telepítették a szonda fedélzetére. Az űrszonda megpróbálja bizonyítani, vagy cáfolni a fagyott víz jelenlétét a Hold déli sarkvidéki krátereinek örökké sötét aljában. A 367 kg össztömegű űrszonda építésének szakmai felügyeletét a hollandiai székhelyű ESTEC látta el, a fővállalkozó a svéd Swedish Space Corporation volt. Az ionhajtóművet a francia SNECMA fejlesztette és építette. A SMART-1 a hordozórakéta felső fokozatához illesztve (Fotó: ESA) Az ESA szakemberei július 8-án befejezték a SMART-1 vizsgálatát, egy héttel később pedig az űrszonda elindult Kourou-ba, az európai űrkikötőbe. Itt felszerelték egy Ariane-5 típusú hordozórakétára, majd - várhatóan - közép-európai idő szerint szeptember 28-án, vasárnap, hajnali 1:02-kor - két másik mesterséges hold, az indiai Insat 3E és az európai e-Bird társaságában - elindul a Hold felfedezésére. Célját 17 hónappal később, 2005 januárjában éri el. Miután megérkezik, egy igen elnyúlt 300 x 10 000 km-es keringési pályáról kezdi meg mintegy 2-2,5 éves kutatásait.
Az Ariane V-162 orrkúpja. A burkolaton belül, alul van a SMART-1, fölötte az e-Bird, legfelül pedig az Insat 3E (Fotó: ESA) Az Ariane startját az ESA TV élőben közvetíti. A digitális műholdas adás Európa egyik legkedveltebb műsorszóró műholdrendszeréről, az ASTRA-ról vehető az alábbi paraméterekkel: Műhold: Astra 2
Geostacionárius pozició: 19,2 fok Kelet
Transzponder: 57
Polarizáció: horizontális
Frekvencia: 10,832 GHz
Symbol Rate: 22000 MS/sec
FEC: 5/6
VPID: 55
APID: 56
PCR: 55
Július második hetében zajlott le az a teszt-sorozat, melynek eredményeit az ESA 17-én sajtótájékoztatón foglalta össze. Eszerint a Mars Express és a Beagle-2 leszállószonda rendben működik. A szakemberek azt is megmutatták, hogy a Mars Express milyennek látta bolygónkat.
