Űrvilág.hu - Európai mozaik – 2023. június

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Európai mozaik – 2023. június

2023.06.29. 07:15 Artemis, Kontinensünk hajósai, Európa igáslovai a világűrben

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Űrhajósok, űrhajók

Az ESA ünnepélyes keretek között átadta a NASA-nak az Artemis-2 űrrepülés műszaki-hajtómű egységét (ESM-2, European Service Module-2). Mint ismeretes, az ESM-eket az ESA építi, ebben található az Orion űrhajórendszer fő hajtóműve, 8 + 24 további rakéta, az energiaellátó rendszer (a négy, egyenként 7 × 2 m-es napelem, több akkumulátor, stb.), 11 km kábel, négy hajtóanyagtartály, stb. A ESM megvalósításában Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, valamint Svájc és Svédország vesz részt. Az Artemis-2 lesz az első emberes Hold-kerülő repülés több mint fél évszázad után, és abban három amerikai és egy kanadai űrhajós vesz majd részt. Utazásuk legalább 8 napig tart, és célja, hogy az űrhajórendszert „személyzetes Hold-repülésekre alkalmas” minősítéssel lássa el.

Folyik a legújabb ESA űrhajós osztály képzése. Ennek részeként sor került az alap búvárképzésre az Európai Űrhajóskiképző Központ (EAC) 10 méter mély (űrsétagyakorló) medencéjében. (Ezek a tréningek az első lépések az űrsétaszkafanderben végzett több órás víz alatti munkák előtt.) A tantermi foglalkozások után a jelöltek két merülést hajtottak végre könnyűbúvár-felszerelésben. A következő lépés a már nehézbúvársisakra emlékeztető, a teljes arcot fedő maszkban (full face mask) végzett, és csövön kapott külsőlevegő-betáplálásos elméleti, majd „vizes” képzés lesz. Ha a jelöltek ezt az akadályt is veszik, akkor kezdhetik meg a gyakorlatokat űrsétaszkafanderben. Ennek során elkezdenek megismerkedni a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) használt ajtók működésével, a biztonsági, kommunikációs, kikötési eljárásokkal, valamint a különféle ön- és társmentő módszerekkel.

A képen balról jobbra: Rosemary Coogan, Sphie Adenot és Raphaël Liégeois. A háttérben három búvároktató. (Fotó: ESA EAC)

Start- és rakétaügyek

Az Arianespace június 16-án leállította az utolsó Ariane-5 rakéta júniusi startelőkészítését. Ennek a hordozórakétának kell pályára állítania a Syracuse-4B francia katonai távközlési és a német – szintén kormányzati – kísérleti távközlési holdat, az OHB által épített Heinrich Hertz-et. A francia és német holdakat indító (117-edik) Ariane-5 esetében e sorok írásakor júliusi 4-i indítással számolnak. A problémát a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták leválasztását végző pirotöltetek vezérlését lehetővé tevő kábelek közül három okozta, ezeket kicserélték. (Ez a „gikszer” csak fokozza az Öreg Kontinens hordozóeszköz-problémáit. Mint az ismert, immár lehetetlen a közepes Szojuz rakéták indítása Kourou-ból, de a legutolsó Vega-C indítás kudarca miatt az európai könnyű rakétának a szolgálatba állítása éppúgy csúszik, mint a fejlesztési problémákkal küszködő Ariane-6 nehézrakéta bemutatkozó repülése. – A szerző megj.)

Legkorábban július 1-jén (világidőben 15:12-kor) startolhat az a Falcon-9 rakéta, amely az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid asztrofizikai űrszondáját indíthatja a Nap–Föld rendszer külső, L₂-es Lagrange pontja felé. (Az indítást eredetileg orosz Szojuz hordozórakétával tervezték, de mint az ismert, az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt történelmi mélypontra zuhant kapcsolatok ezt ellehetetlenítették. – A szerző megj.) Az Euclid célja a sötét univerzum fejlődésének vizsgálata. Az ég több mint egyharmadát fogja végigészlelni annak érdekében, hogy egy olyan 3D-térkép készüljön majd el, amelyben több milliárd galaxis szerepel 10 milliárd fényéves távolságig. A startot az ESA egyenes adásban közvetíti majd.

Görög CubeSatok

Jelenleg hét olyan görög CubeSat-projekt folyik, melyeket nyílt felhívás keretében az ESA választott ki megvalósításra.

A DUTHSat-2 építését a Trák Democritus Egyetem vezeti, a konzorcium tagja még az Athena Research Centre, illetve a Space Asics és a Prisma Electronics nevű vállalkozások. Az űreszközzel tengeri szennyezést, olajfoltokat és mezőgazdasági tevékenységet kívánnak monitorozni.
Az EMTech projekt több CubeSatot tartalmazna, melyek térképészeti, mezőgazdasági, erdészeti és földhasználati feladatokat látnának el. Az űreszközökkel megkísérlik a műholdak közötti optikai kommunikációt és sugárzástűrő mikrokontrollereket is tesztelnek rajtuk. A programot az athéni EMT Space irányítja, és abban görög vállalatok, mint az Integrated Systems Development, a Heron Engineering, a Leo Space Photonics és a Geosystems Hellas, valamint négy egyetem vesz részt. Az oktatási intézmények az Aristotle University Szalonikiben, a Hellenic Naval Academy, a National University of Athens és a Kapodistrian University of Athens.
Az ERMIS szintén CubeSat-köteléket jelöl. Ezen optikai kommunikációs, űralapú 5G IoT-t és a precizíós mezőgazdálkodást támogató hiperspektrális távérzékelő eszközöket tesztelnek. A konzorcium vezetője a National and Kapodistrian University of Athens, az alvállalkozók az OQ Technology, a University of Patras, a University of Aegean és a National Observatory of Athens.
A MICE-1 az Égei-tengeren mozgó hajók AIS (automatic identification system, rádiós helyzetjeladó) berendezéseinek adatait fogja lekérdezni. A műholdon a Prisma Electronics és a Democritus University of Thrace dolgozik.
Az Optisat egy újabb, az optikai kommunikációval kísérletező műholdparány. A műhold ezen kívül felhőalapú kognitív algoritmusokat, távérzékelt multi- és hiperspektrális adatok fedélzeti adatfeldolgozását, osztályozását és tömörítését is megkísérli. A projektet a Planetek Hellas nevű vállalkozás vezeti, a konzorcium tagjai a BitRezus, a JNP Startegy and Consulting és a University of Piraeus Research Center.
A PeakSat biztonságos kommunikációs eljárásokat tesztel az Aristotle University of Thessaloniki és a Prisma Electronics által fejlesztett hardverekkel és szoftverekkel.
Végül a Phasma egy három CubeSatot tartalmazó küldetés. A Libre Space Foundation vezette kísérletsorozatban a három kisméretű űreszköz egymáshoz közel fog repülni, és egymás, illetve különféle műholdak és földi berendezések jeleinek vételével fogják megpróbálni a távolság- és pozíciótartást, illetve megközelítéseket.