Európai mozaik – 2023. június
(Rovat: Artemis, Kontinensünk hajósai , Európa igáslovai a világűrben - 2023.06.29 07:15.)

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Űrhajósok, űrhajók

Az ESA ünnepélyes keretek között átadta a NASA-nak az Artemis-2 űrrepülés műszaki-hajtómű egységét (ESM-2, European Service Module-2). Mint ismeretes, az ESM-eket az ESA építi, ebben található az Orion űrhajórendszer fő hajtóműve, 8 + 24 további rakéta, az energiaellátó rendszer (a négy, egyenként 7 × 2 m-es napelem, több akkumulátor, stb.), 11 km kábel, négy hajtóanyagtartály, stb. A ESM megvalósításában Ausztria, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, valamint Svájc és Svédország vesz részt. Az Artemis-2 lesz az első emberes Hold-kerülő repülés több mint fél évszázad után, és abban három amerikai és egy kanadai űrhajós vesz majd részt. Utazásuk legalább 8 napig tart, és célja, hogy az űrhajórendszert „személyzetes Hold-repülésekre alkalmas” minősítéssel lássa el.

Folyik a legújabb ESA űrhajós osztály képzése. Ennek részeként sor került az alap búvárképzésre az Európai Űrhajóskiképző Központ (EAC) 10 méter mély (űrsétagyakorló) medencéjében. (Ezek a tréningek az első lépések az űrsétaszkafanderben végzett több órás víz alatti munkák előtt.) A tantermi foglalkozások után a jelöltek két merülést hajtottak végre könnyűbúvár-felszerelésben. A következő lépés a már nehézbúvársisakra emlékeztető, a teljes arcot fedő maszkban (full face mask) végzett, és csövön kapott külsőlevegő-betáplálásos elméleti, majd „vizes” képzés lesz. Ha a jelöltek ezt az akadályt is veszik, akkor kezdhetik meg a gyakorlatokat űrsétaszkafanderben. Ennek során elkezdenek megismerkedni a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) használt ajtók működésével, a biztonsági, kommunikációs, kikötési eljárásokkal, valamint a különféle ön- és társmentő módszerekkel.

A képen balról jobbra: Rosemary Coogan, Sphie Adenot és Raphaël Liégeois. A háttérben három búvároktató. (Fotó: ESA EAC)

Start- és rakétaügyek

Az Arianespace június 16-án leállította az utolsó Ariane-5 rakéta júniusi startelőkészítését. Ennek a hordozórakétának kell pályára állítania a Syracuse-4B francia katonai távközlési és a német – szintén kormányzati – kísérleti távközlési holdat, az OHB által épített Heinrich Hertz-et. A francia és német holdakat indító (117-edik) Ariane-5 esetében e sorok írásakor júliusi 4-i indítással számolnak. A problémát a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták leválasztását végző pirotöltetek vezérlését lehetővé tevő kábelek közül három okozta, ezeket kicserélték. (Ez a „gikszer” csak fokozza az Öreg Kontinens hordozóeszköz-problémáit. Mint az ismert, immár lehetetlen a közepes Szojuz rakéták indítása Kourou-ból, de a legutolsó Vega-C indítás kudarca miatt az európai könnyű rakétának a szolgálatba állítása éppúgy csúszik, mint a fejlesztési problémákkal küszködő Ariane-6 nehézrakéta bemutatkozó repülése. – A szerző megj.)

Legkorábban július 1-jén (világidőben 15:12-kor) startolhat az a Falcon-9 rakéta, amely az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid asztrofizikai űrszondáját indíthatja a Nap–Föld rendszer külső, L₂-es Lagrange pontja felé. (Az indítást eredetileg orosz Szojuz hordozórakétával tervezték, de mint az ismert, az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt történelmi mélypontra zuhant kapcsolatok ezt ellehetetlenítették. – A szerző megj.) Az Euclid célja a sötét univerzum fejlődésének vizsgálata. Az ég több mint egyharmadát fogja végigészlelni annak érdekében, hogy egy olyan 3D-térkép készüljön majd el, amelyben több milliárd galaxis szerepel 10 milliárd fényéves távolságig. A startot az ESA egyenes adásban közvetíti majd.

Görög CubeSatok

Jelenleg hét olyan görög CubeSat-projekt folyik, melyeket nyílt felhívás keretében az ESA választott ki megvalósításra.

• A DUTHSat-2 építését a Trák Democritus Egyetem vezeti, a konzorcium tagja még az Athena Research Centre, illetve a Space Asics és a Prisma Electronics nevű vállalkozások. Az űreszközzel tengeri szennyezést, olajfoltokat és mezőgazdasági tevékenységet kívánnak monitorozni.
• Az EMTech projekt több CubeSatot tartalmazna, melyek térképészeti, mezőgazdasági, erdészeti és földhasználati feladatokat látnának el. Az űreszközökkel megkísérlik a műholdak közötti optikai kommunikációt és sugárzástűrő mikrokontrollereket is tesztelnek rajtuk. A programot az athéni EMT Space irányítja, és abban görög vállalatok, mint az Integrated Systems Development, a Heron Engineering, a Leo Space Photonics és a Geosystems Hellas, valamint négy egyetem vesz részt. Az oktatási intézmények az Aristotle University Szalonikiben, a Hellenic Naval Academy, a National University of Athens és a Kapodistrian University of Athens.
• Az ERMIS szintén CubeSat-köteléket jelöl. Ezen optikai kommunikációs, űralapú 5G IoT-t és a precizíós mezőgazdálkodást támogató hiperspektrális távérzékelő eszközöket tesztelnek. A konzorcium vezetője a National and Kapodistrian University of Athens, az alvállalkozók az OQ Technology, a University of Patras, a University of Aegean és a National Observatory of Athens.
• A MICE-1 az Égei-tengeren mozgó hajók AIS (automatic identification system, rádiós helyzetjeladó) berendezéseinek adatait fogja lekérdezni. A műholdon a Prisma Electronics és a Democritus University of Thrace dolgozik.
• Az Optisat egy újabb, az optikai kommunikációval kísérletező műholdparány. A műhold ezen kívül felhőalapú kognitív algoritmusokat, távérzékelt multi- és hiperspektrális adatok fedélzeti adatfeldolgozását, osztályozását és tömörítését is megkísérli. A projektet a Planetek Hellas nevű vállalkozás vezeti, a konzorcium tagjai a BitRezus, a JNP Startegy and Consulting és a University of Piraeus Research Center.
• A PeakSat biztonságos kommunikációs eljárásokat tesztel az Aristotle University of Thessaloniki és a Prisma Electronics által fejlesztett hardverekkel és szoftverekkel.
• Végül a Phasma egy három CubeSatot tartalmazó küldetés. A Libre Space Foundation vezette kísérletsorozatban a három kisméretű űreszköz egymáshoz közel fog repülni, és egymás, illetve különféle műholdak és földi berendezések jeleinek vételével fogják megpróbálni a távolság- és pozíciótartást, illetve megközelítéseket.