Már az ősrobbanás után néhány százmillió éven belül óriási, milliárdnyi naptömegű fekete lyukak keletkeztek. Hogyan?

A Hubble-űrtávcső felvétele a spirálgalaxisról.

A külső Naprendszer tanulmányozása közben a Hubble-űrteleszkóp felfedezett egy apró sötét holdat, amely a Makemake körül kering.

Hibák szerencsétlen láncolata vezethetett a vadonatúj japán röntgencsillagászati űrtávcső idő előtti elvesztéséhez.

Az újabb vizsgálatok alátámasztják, hogy a Földet fenyegető komoly becsapódások ritkák, a kisebbeknél viszont van remény az ellenintézkedésekre.

Az orosz RadioAstron (Ragyioasztron, Szpektr–R) rádiócsillagászati műhold 4,5 éve működik. A siker megalapozza a további terveket.

Mérföldkőhöz érkezett a Hubble-űrtávcső utódának szánt James Webb-űrtávcső (JWST) készítése: összeállították a 18 szegmensből álló főtükröt.

Egy H-2A rakéta indította az Astro-H (Hitomi) műholdat. Mellette „potyautasként” három kisebb japán űreszköz is Föld körüli pályára került.

Ez a galaxis szokványosnak tűnik a Hubble-űrtávcső képén, de valójában nem az!

A NASA a Jupiter jeges holdja, az Europa mellett elrepülő űrszondát tervez, leszállóegységgel. Európa is bekapcsolódna.

Az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton röntgentávcsövével sikerült az első neutroncsillagot felfedezni az M31 galaxisban.

A Dawn egyre jobban megközelíti a Cerest. A repülésirányítók szerint még elég üzemanyaga van, hogy több hónappal, jövő év elejéig meg lehessen hosszabbítani a küldetést.

A Hubble-űrteleszkóp 26. születésnapja alkalmából ismét egy égi tüneményt örökített meg, amely egy hatalmas kozmikus szappanbuborékra emlékeztet.

Még pályára sem állt a Hubble utódának szánt James Webb-űrtávcső, már készül az utód utódja, a nagy látómezejű, infravörös WFIRST.

Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.

A februárban felbocsátott japán röntgencsillagászati műholdért küzdenek az irányítók.

A New Horizons mérései alapján készült térképek szerint meglepően sok vízjégből álló hegy található szerte a Plútón. A hegycsúcsokat metánhó borítja.

A LIGO csoport által detektált gravitációs hullámok után 0,4 másodperccel a Fermi-műhold megfigyelt egy gyenge gamma-kitörést. A két jelenség az égen hasonló pozícióban helyezkedett el.

A NASA Juno szondája csak júliusban érkezik meg a Jupiterhez, egy rekordot azonban máris felállított. Soha nem működött még a Naptól ilyen távol napelemes űreszköz.

A Mars északi sarkvidékén található, 5 km átmérőjű kráter belseje és környéke az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter szonda felvételén.