Mint arról két héttel korábban már beszámoltunk, az elmúlt hetekben a földi irányítók többször próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor űrszondával. Úgy tűnik mindhiába, mert a vörös bolygó kutatását 1997-től új alapokra helyező űreszközt végleg elvesztették.

Az Ariane hordozórakéta legutóbbi indításakor a japán űrügynökség sikerrel próbált ki egy olyan antennát, amelyhez hasonlót nemsokára nagyobb méretben alkalmazhatnak majd.

2006. október 2-6. között rendezték meg az 57. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust a spanyolországi Valenciában. Az egy hétig tartó konferencián az űrkutatás minden területe szóba került, és a jelenlévő űrügynökségek vezetői mind egyetértettek abban, hogy nemzetközi együttműködés szükséges az űrtevékenységhez.

Az idei fizikai Nobel-díjat John Mather és George Smoot, a COBE mesterséges hold vezető kutatói kapták, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzással kapcsolatos felfedezéseikért.

Közel hat hónap Mars körüli keringést követően befejezte légköri fékező manővereit az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter, s ezzel hamarosan megkezdődhet a tudományos kutatóprogram.

...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.

A Holdra telepítendő rádiótávcső-rendszer megvalósításának érdekében összefogtak az európai kutatók és az űripar.

Bármilyen meglepő, a bolygó fogalmát eddig nem definiálták pontosan a csillagászok. Egyszerűen nem volt rá szükség...

Az űrkutatásban úttörő szerepet játszó amerikai fizikus 91 éves volt.

Június 21-én a MESSENGER amerikai űrszonda a Nap felé fordította különleges hővédő pajzsát. Az űrszonda 100 nap múlva halad el a Vénusz mellett.

Az űrszondák esetében sokszor fordul elő hiba, de a földi kiszolgálás hibái viszonylag ritkán veszélyeztetik a repüléseket. A Deep Space Network egyik óriás antennájának hibája azonban most érzékenyen érinti a kutatókat.

Egy ideje tartja magát a nézet, hogy a Hold déli pólusának vidékén, az állandóan árnyékos helyeken számottevő felszínközeli vízjégtartalékok lehetnek...

A kislány, aki 1930-ban az újonnan felfedezett (törpe)bolygónak nevet adott, most 87 éves. A New Horizons űrszonda egyik műszere róla kapta a nevét.

A Hold felszínébe csapódott európai szonda utolsó pillanataira földi rádióteleszkópok hálózata is figyelt.

A közel három évtizede indított űrszonda augusztus 15-én a Naptól mérve éppen száz csillagászati egységnyi távolságra jutott.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tagjai ma délután szavaznak a bolygó hivatalos meghatározását tartalmazó (módosított!) határozati javaslat(ok)ról.

A NASA bejelentette, a tervezett Destiny űrtávcső főműszere részletes terveinek kidolgozására kiírt pályázatot a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium és a Kalifornia Egyetem nyerte.

Bár tudományos kutatásokra egyre kevésbé szeret költeni a NASA, úgy tűnik, a Dark Energy Space Telescope mégis megépülhet.

Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.

Hivatalosan is nevet kapott a Plútó 2005-ben, a Hubble-űrtávcsővel felfedezett két parányi kísérője.