A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondájának felvételei alapján amerikai kutatók olyan gödröket találtak a Hold felszínén, amelyek mélyén meglepően stabil hőmérséklet uralkodik.

Az ESA tervezett Vénusz-szondájának hónapokig tartó légköri fékezéssel kell elnyernie végső pályáját, ami nehezebb feladat, mint az ExoMars TGO fékezése volt.

Potyautasként olcsóbb a kis szondák indítása, de a kicsiknek alkalmazkodni kell, ha zűr van, ők húzzák a rövidebbet.

Az amerikai SpaceX Falcon-9-ese indította a Hold felé az ázsiai ország első űrszondáját, mely december közepén állhat pályára égi kísérőnk körül.

A téma tavaly ősszel már előkerült, de akkor a tervekben ott volt egy nagy HA. Ha a JWST-vel minden rendben lesz. Szerencsére minden rendben, így a jövőt is más perspektívából látják.

A JWST első színes képén galaxisok láthatók lenyűgöző mennyiségben, egészen az Univerzum első egy-két milliárd évét jelentő korszakig visszapillantva.

NGC 1792: gyönyörű, kontrasztos színű „spirálgalaxis-falikárpit” a Hubble-űrtávcső képén.

Alig egy hónapja írtuk, hogy a NASA kisbolygókutató űrszondájának augusztusra tervezett indítását elhalasztották. Most már úgy tűnik, hogy 2023-ig...

Februárban a Mars körül keringő MAVEN űrszonda csökkentett üzemmódba váltott, miután problémái támadtak a helyzetmeghatározással.

Fénysugarak és sötét sávok váltakozása az IC 5063 jelű galaxis szemünk elől rejtett, aktív magjából.

Az Artemis-1 repülés során az Orion űrhajó mellett kisebb „potyautasok” is helyet kapnak az SLS rakétán.

A Marsra és a Földre egyaránt jellemzők a porviharok. Vannak köztük hasonlóságok, de alapvető különbségek is.

A NASA és az ESA megváltoztatta a korábbi forgatókönyvet: mégsem marsjáróval, hanem helikopterrel szednék össze a Perseverance által gyűjtött mintákat.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) lefényképezte a március 4-i becsapódás nyomán a Hold túlsó oldalán keletkezett krátert.

A NASA földmegfigyelő műholdjai május 16-án a Föld helyett a Holdat nézték, a Landsat–8 és –9 műszerei a holdfogyatkozás idején végeztek méréseket.

A Ryugu kisbolygóról származó anyag átfogó elemzését végző kutatók érdekes eredményekre jutottak a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről.

Hamarosan (?) indul a NASA szondája a 16 Psyche kisbolygóhoz. Az MIT kutatói megpróbálták feltérképezni, milyen látvány fogadhatja a szondát.

A 19 éve indult európai Mars Express szonda radaros műszere, amellyel „belátnak” a felszín alá, ezentúl még több adattal szolgálhat.

Furcsa csillagokat talált a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképén az európai űrtávcső.

Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kiváltotta szankciók egyik első tudományos áldozata volt a német eROSITA röntgentávcső a Szpektr-RG orosz csillagászati szondán.