Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?
Több szénhidrogén van benne, mint a Föld teljes ismert készlete, hullámai legfeljebb 1 mm-es magasságig „csapnak fel”. Mi az?
A mintegy 12 milló fényév távolságban levő M82 galaxisban felrobbant, január 21-én felfedezett fényes szupernóvát a NASA űrtávcsöveivel is figyelik.
Kritikus pályamódosító manőveren van sikeresen túl a decemberben indult európai űrtávcső.
December 29-én az európai Mars Express az eddigi legszorosabb közelségbe jut a Mars nagyobbik holdjához. Mivel képeket most nem várhatunk, kárpótlásul egy videó, amely az eddigi felvételek alapján készült.
A Swift űrtávcső új katalógusában, nyolc év megfigyelései alapján az eddig ismerteknél sokkal több pontszerű égi röntgenforrás adatait gyűjtötték össze.
Röntgen-űrobszervatórium és gravitációshullám-detektor készül majd az ESA újabb két nagy űrprogramja keretében. Indulásuk 2028-ra és 2034-re várható.
A NASA nemrég indult új Mars-szondája csak jövő szeptember végén ér célba. Addig bőven van idő néhány érdekesség megemlítésére.
Az űrtávcső tudományos irányítói találtak új, érdekes kutatási programot a „csökkent képességű” Keplernek. Most a NASA-n van a sor, hogy pénzt találjon a további üzemeltetéshez.
A NASA-nak nem is kell feltétlenül távoli égitestekre űrszondákat küldeni, hogy új mikrobiális életformát fedezzen fel. Elég körülnézni „otthon”, a tisztaszobában!
Úgy néz ki, mint egy üstökös, de hat csóvája van, a fő kisbolygóövben kering – a Hubble-űrtávcső képei és amit ábrázolnak.
A Herschel infravörös űrtávcső adatai szerint a fő kisbolygóöv legnagyobb égitestjének felszínét vízmolekulák hagyják el, méghozzá feltehetően két nagyobb foltból.
„Ébressze” a programban résztvevő magyar űrkutatókkal együtt a Rosetta üstökösszondát január 20-án délután, a Magyar Természettudományi Múzeumban!
Leszállás egy üstökösmagon, két új szonda érkezése a Marshoz, új műholdak és űrszondák: ez (is) áll előttünk ebben az évben.
Pályára állt az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb űrcsillagászati szondája, amelynek fő feladata a Tejútrendszer csillagainak minden eddiginél kiterjedtebb és pontosabb felmérése lesz.
Csillagászok nemzetközi csoportja felfedezte a Tejútrendszer legöregebb barna törpéit.
Miért került tizedannyiba az indiai, mint az amerikai Mars-szonda? Hány haiku utazik a MAVEN-en? Mi köze van az új szondának a Curiosity-hoz?
A Chang'e-3 december legelején (valószínűleg elsején) indulhat. A Holdra leszálló hatkerekű, 140 kg-os rover már nevet is kapott.
Sikeresen startolt Floridából a NASA legújabb, a bolygó légkörének kutatására szánt Mars-szondája.
Az 1970-es években azt hihettük, hogy már (majdnem) mindent tudunk a Naprendszerről. A Voyager űrszondák aztán alaposan megváltoztatták a képet.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda közel négy és fél évnyi működés után elért aktív pályafutásának a legvégére.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu