Különböző hullámsávokban készült földi és űrcsillagászati képekből összeállították a Centaurus A gyönyörű hamis színes képét.

A gamma-kitörések során óriási mennyiségű energia szabadul fel. Adódik a kérdés, hogy milyen jelenség van a folyamat hátterében, mi az a „motor”, ami hajtja a robbanást.

A gamma-kitörések története a hatvanas években kezdődött. A hidegháború közepén az Egyesült Államok egy sor műholdat bocsátott fel, hogy ellenőrizze, betartja-e a Szovjetunió a nukleáris teszteket tiltó egyezményt.

Az év vége felé kínálkozik az alkalom, hogy összegyűjtsék a legfontosabbnak tartott eseményeket és kutatási erdményeket. Megtette ezt a NASA is.

Igen valószínűtlen, de hátha... A kutatók izgatottan várják, hogy január 30-án eltalálja-e a szomszéd bolygót a 2007 WD5 jelű kis égitest.

Landsat műholdfelvételek felhasználásával elkészült az Antarktisz eddigi legjobb felbontású mozaikképe.

A japán Kaguya már a Holdat fényképezi, a kínai Csang'e a napokban állt pályára égi kísérőnk körül. Népszerű lett a Hold... Most a németek jelentették be saját elképzelésüket.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2015 és 2025 közötti tudományos programjaira a nyári határidőig ötven javaslat érkezett. Most megnevezték az első bírálati forduló nyerteseit.

Delta-2 hordozórakétával elhagyta a Földet a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely a Vestát, majd később a Cerest is közelről tanulmányozza majd.

Három évtizeddel ezelőtt indult az emlékezetes sikerű Voyager-2 és Voyager-1 a Naprendszer óriásbolygói felé.

Nehezen hihető, hogy a hipernóva modell, amely a hosszú gamma-kitöréseknél bevált, alkalmazható lenne a rövideknél is.

A BATSE nevű műszer a NASA Compton műholdján megmutatta, hogy gamma-kitörések nagyjából napi gyakorisággal történnek.

Immár hagyomány, hogy az új év első napjaiban felsorolunk néhány, az elkövetkező esztendőre várható érdekes űrkutatási eseményt. Kezdjük az automata űreszközökkel!

A NASA két évvel eltolja a Mars Scout program keretében indítandó következő űrszonda eredetileg 2011-re tervezett startját.

Bár még csak a 2008. év áll a küszöbön, máris érdemes a következőre készülődni. Az ENSZ ugyanis 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évévé nyilvánította.

Rövidesen az Antarktiszon tesztelik a jövőbeli amerikai felfújható holdbázis egyik lehetséges prototípusát.

A november elején induló és a hónap végéig tartó országos rendezvénysorozat kínálatából űrkutatási vonatkozású eseményeket ajánlunk érdeklődő olvasóink figyelmébe.

Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

A NASA berkein belül is szóba került: a Mars-utazás alternatívája lehetne, ha űrhajósok látogatnának meg egy földközeli kisbolygót.

A japán Akari csillagászati műhold még dolgozik, de lassan kifogy a detektorokat hűtő folyékony hélium. Közzétették az égbolt több mint 90%-áról készített infravörös képet.