Bő három évtizeddel és 17,4 milliárd kilométernyi megtett úttal a háta mögött a NASA veterán űrszondája, a Voyager-1 még mindig „mozgékony”, és értékes mérési adatokkal szolgál, immár a Naprendszer határvidékéről.

A NASA Stardust-NExT szondája magyar idő szerint ma hajnalban kb. 200 km távolságban repült el az üstökös magja mellett, amit 2005-ben a Deep Impact nem csak megfigyelt, de meg is „lőtt”. Képek hamarosan!

Megkezdődött a Mars Society Mars-küldetéseket szimuláló sivatagi bázisának 10. szezonja. A ROMARS elnevezésű, kéthetes szimulációban most teljes egészében román nemzetiségű legénység teljesített szolgálatot.

A NASA WISE nevű műholdja egy „gyorshajtó” csillagot fotózott le, amely mintegy 90 ezer km/h sebességgel száguld az űrben.

A most felfedezett, csupán 1,4 földsugarú kőzetbolygó az eddigi legkisebb ismert exobolygó, amely Nap-típusú csillag körül kering. A planéta a Kepler első kőzetbolygója, ugyanis eddig csak gázóriásokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével.

A Tempel-1 üstökös jó „ismerősünk” a Deep Impact űrszonda 2005-ös látogatása óta. Ha minden jól megy, februárban a felélesztett Stardust szonda figyeli majd meg újra közelről.

Nem ez az első alkalom, hogy bárki beszállhat csillagászati kutatásba.

Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.

A Voyager szondák a tudomány kedvenc kuriózumai. Idén nyáron mérföldkőhöz ért az egyikük: belépett a Naprendszert a csillagközi tértől elválasztó tartományba.

1995 és 2007 között egy röntgenforrás folyamatosan fényes állapotban volt. Lehet, hogy a megfigyelt objektum egy fekete lyuk, mely állandóan nyelte el a környezetéből bezuhanó anyagot.

Az univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.

A NASA bejelentése szerint a Kepler-űrtávcső segítségével eddig ennyi potenciális, még megerősítésre váró bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül. 54 reménybeli exobolygó a saját csillaga lakható zónájában kering, közülük 5 pedig a Földünkhöz mérhető nagyságú.

A Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

Az európai űrcsillagászati szonda első tudományos eredményeit most egyszerre hozták nyilvánosságra.

Nem csak emberes programokból áll az űrtevékenység, sőt! Az automata műholdakkal és űrszondákkal kapcsolatos, érdekesnek ígérkező 2011-es eseményekből válogatunk.

Az év végén szokás szerint ismertetjük, mit tartott a legfontosabbnak az elmúlt 12 hónap eseményei közül az amerikai űrhivatal.

A NASA 2001-ben indított, a bolygó körül keringő Mars Odyssey űrszondája még mindig jól működik. December közepén megdöntötte az időtartamrekordot is.

1965-ben már mindenki Hold-lázban égett, a NASA mégis a Nap megfigyelésére küldött egy egész szondasorozatot. A Pioneer program holdszondái után a Pioneer-6 Nap körüli pályára indult, a bolygóközi tér megismerésére.

Rangos innovációs díjjal tüntették ki a Goodyeart a NASA-val közösen kifejlesztett „rugós” kerékabroncsért. A kutatók által kifejlesztett abroncs energiatakarékos és defektbiztos.

...ára. Egy friss bizottsági jelentés szerint 1,5 milliárd dollárral többe kerülhet, mint eddig tervezett, amúgy is rekordnagyságú költsége. Az űrteleszkóp felbocsátása is csúszhat.