A Tejútrendszerben már ismert összetételű port fedeztek fel egy, a Földtől tizenegy milliárd fényévre lévő galaxisban.

Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.

A néhány hónappal ezelőtt közzétett 2020. májusi indítási dátumhoz képest újabb majdnem egy évet csúszik a James Webb-űrtávcső (JWST) startja.

2022-ben indul a Jupiter és jeges holdjai felé, de már készül az európai JUICE űrszonda.

Brit bolygókutatók dűnéket kerestek és találtak a Plútó felszínén, a metánjég szél kialakította fodrozódásaira a Szputnyik-síkság pereme környékén bukkantak rá.

A NASA Dawn szondája 2015 márciusa óta kering a Ceres körül. Küldetése utolsó szakaszában olyan közelről vizsgálja, mint még soha.

A régi adatokban új bizonyítékot találtak arra, hogy az Europa jégfelszíne alatti óceánból időnként valóban vízpára tör elő.

Tavaly augusztus 17-én két neutroncsillag ütközése közben felszabadult gravitációs hullámok és nagyenergiájú gamma-sugárzás söpört végig a Naprendszeren.

A kínai Csüecsiao (Queqiao) a Hold túlsó oldalán való leszállásra tervezett társa előtt indult, hogy majd közvetíthesse annak adatait a Földre.

Tizenkét alakzat kapott hivatalos nevet a Plútó legnagyobb holdja, a Charon felszínén: hat kráter, három kanyon és három hegység.

Folytatódik a holdprogram, a nem túl távoli tervek között újabb célpontként a Mars, sőt a Jupiter is szerepel.

Egy nem is olyan régi világnap, amely a kisbolygó-becsapódások veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, az 1908-as Tunguz-esemény 110. évfordulóján.

A japán űrszonda megközelítette célpontját, a Ryugu kisbolygót, amelyet először tüzetesen megvizsgál, majd 2020-ra mintát hoz belőle a Földre.

A Theseus, a Spica és az EnVision a három jelölt, amelyek közül 2021-ben kiválasztják az ESA Cosmic Vision programja következő küldetését a közepes méretkategóriában.

Három hete indult űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az utolsó kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.

Viszlát, exobolygók! Az exoholdak lehetnek az új sztárok a Naprendszeren kívüli élet keresésében.

Sikeresen bekapcsoltak a Naprendszerből kifelé tartó, eddig hibernált amerikai űrszonda fedélzeti berendezései. Indulnak az előkészületek a következő randevúra.

Bár a JWST startját újra elhalasztották, a csillagászok évek óta szisztematikusan keresik az űrtávcső számára a legizgalmasabb célpontokat.

A Rák-köd nevezetes szupernóva-maradványa az európai XMM-Newton műhold ultraibolya távcsövével készült képen.

Tavaly indult az első, de Kína már következő generációs röntgentávcsövét tervezi, európai együttműködésben és 2025-ös indítással.