A Szpektr-RG a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja felé tart, Proton rakétával indult Bajkonurból.
A Szpektr-RG a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontja felé tart, Proton rakétával indult Bajkonurból.
Újabb sikert jelentettek a japán szakemberek: másodszor is mintát vett a Hayabusa-2 szonda a Ryugu kisbolygó anyagából – ezúttal onnan, ahol korábban egy lövedékkel megbolygatták a felszínt.
A NASA 2003 óta működő, sikeres infravörös űrtávcsövének privatizálása nem sikerült, komoly jelentkező híján 2020 elején befejeződik a tudományos munka.
Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk valamilyen nagyszabású, a Holddal kapcsolatos tervről vagy elképzelésről. Kezdjünk ismerkedni az Artemis programmal!
Két hónapos várakozás után az InSight szeizmométere felfogta az első, a Mars rengésére utaló jelet.
Mielőtt a NASA Cassini-űrszondája örökre elhallgatott volna a Szaturnusz sűrű felhői között, 2017-ben még egyszer elrepült a bolygó legnagyobb holdja, a Titan mellett.
A Ryugu kétségeket ébreszt a múltat és a jövőt illetően. Talán nem kisbolygók hozták a Föld vízkészletét, és talán a jövő űrhajósai sem a kisbolygókról szerzik a vizet.
A szakemberek küzdenek, hogy a Marson dolgozó amerikai szonda egyik fő műszere, a felszíntakaró szintje alá fúró berendezés elvégezhesse feladatát.
Az ESA ismert exobolygók kutatására épült űrtávcsöve idén október–november folyamán állhat Föld körüli pályára.
A kínai Csang'e-4 leszállóegység állomáshelyén harmadszor ment le a nap. A Jütu-2 holdjáró már elérte eredetileg tervezett minimális élettartamát.
Négy űrtávcső között továbbra is folyik a verseny, melyik lesz a következő nagy űrobszervatórium.
Hamarosan indul India második holdszondája, a Csándráján–2. Leszállóegységgel és holdjáróval, az érkezést szeptemberre tervezik.
A Hubble-űrtávcső képén egy látványos galaxis, amelynek szerkezetét eltorzította a közeli szomszédjával való kölcsönhatás.
A japán Hayabusa–2 szonda felvételein jól láthatók annak a becsapódásnak a nyomai, amelyet áprilisban tudományos céllal hoztak létre a Ryugu kisbolygón.
A Mars körül keringő TGO szonda minden eddiginél részletesebb és átfogóbb képet készített a felszín alatti jég elhelyezkedéséről.
A mára legendás Hubble-űrteleszkóp indításának (1990. április 24.) 29. évfordulójára a NASA és az ESA egy újabb lélegzetelállító képpel lepte meg a nagyérdeműt.
Újabb felvételek és elemzések támasztják alá, hogy a NASA OSIRIS-REx szondájának nem lesz egyszerű dolga, amikor mintát kell vennie a Bennu kisbolygóból.
A készülő európai Jupiter-szonda, a 2022-ben induló JUICE kinyújtotta magnetométerének karját – egyelőre egy földi teszt alkalmával.
Az Egyesült Államokban növelik a plutónium űrkutatási célra történő termelésének tempóját, ami jó hír a bolygóközi küldetések tervezőinek.
Lélegzetelállító kép egy ütköző galaxispárosról, a Hubble-űrteleszkóptól.