Sorozatunk első cikkében a Rosetta programban vállalt magyar közreműködésről és szonda utolsó óráiról, a küldetés végét jelentő eseményekről írtunk. Ma a program kalandos történetét tekintjük át.

Véget ért a Rosetta küldetése, már „csak” a termés betakarítása, az adatok feldolgozása van hátra. Háromrészes cikksorozattal foglaljuk össze a két évtizedesre nyúlt program legérdekesebb mozzanatait.

A múlt és a jövő. A Curiosity továbbindul az izgalmas és látványos területről, az MRO pedig lefényképezte, hová érkezhet az ESA következő ExoMars küldetésének marsjárója.

Újabb két évig folytathatja a Mars vizsgálatát a Curiosity. Október 1-jén kezdetét vette a küldetés második kiterjesztése.

Alig fedezték fel a legközelebbi exobolygót, egyesek máris az odautazást tervezik. A vállalkozás azonban a legkevésbé sem egyszerű.

A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónájában felfedezett exobolygó tömege 30%-kal nagyobb a Földénél. De mennyire földszerű a bolygó?

...van hátra a Cassini több mint egy évtizedes küldetéséből. Ebből az alkalomból adjuk közre a küldetés legfontosabb eseményeit összefoglaló infografikát.

A Cassini-szonda radarmérései folyékony metánnal elárasztott árokrendszert találtak a Szaturnusz legnagyobb holdján.

Két évvel ezelőtt kezdte öt évesre tervezett égboltfelmérését az európai űrszonda. Az első katalógus hamarosan elérhető lesz a csillagászok számára.

A NASA bemutatta az augusztus 27-én a Jupiterhez legközelebb járt Juno űrszonda felvételeit az óriásbolygó pólusvidékeiről.

Talán mégsem kell a jövő űrszondáinak átfúrni az Europa jégpáncélját, hogy megvizsgálják az alatta feltételezett óceánt. Csak meg kell várni, amíg kijön a víz magától…

A tervekkel ellentétben most mégsem csökkentik a Jupiter körül keringő amerikai szonda pályamagasságát.

A Plútó jeges felszínét a konvekciós áramlás folyamatosan megújítja, az öregebb jégfelszín helyére friss anyag kerül. Közben a felszíni alakzatok nevét illetően vihar dúl egy pohár vízben (vagy jégben).

Kétségesnek tűnik, megkapja-e a szükséges költségvetési támogatást a NASA egy kisbolygó befogásához. A Kongresszus finoman szólva sem lelkesedik az ötletért.

A nagysikerű európai űrszonda az üstökösmagra leérkezve fejezte be pályafutását.

A csillagközi űrutazásnak csak nagy sebességgel van értelme. Minél nagyobb azonban a sebesség, annál veszélyesebb egy ütközés, akár egy apró testtel is.

A Dawn űrszonda pályájának gondos elemzése alapján arra következtetnek, hogy a Ceresnek sziklás magja és jeges sós kérge lehet. Meg talán egy sós vizű óceán, valahol a mélyben.

Elindult a Bennu kisbolygó felé az „űrporszívó”, hogy 2023-ra anyagmintát hozzon belőle földi laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Felejtse el, amit a Kepler-törvényekről tudott! Az ESA animációján követheti, hogyan mozgott a Rosetta űrszonda az elmúlt két évben a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös magja körül.

A Hubble-űrtávcső látványos felvétele a Nagy Magellán-felhő egy több ezer éves szupernóva-maradványáról.