Talán mégsem a felszín alatti óceánból, hanem a hold latyakos kérgéből erednek az Enceladus gejzírjei.

A hét elején a James Webb-űrtávcső megérkezett működési helyére – de nem éppen a Lagrange-pontba.

A kínai Csang'e-5 az első, amellyel víz jelenlétét mutatták ki valós időben a leszállási helyszínen, a Hold felszínén.

Meghatározó műveletek sorozatán van túl a december végén felbocsátott, végleges állomáshelye felé tartó James Webb-űrtávcső.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Karácsonyi ajándék a csillagászoknak: Francia Guyanából egy Ariane-5 rakétával elindult az eddigi legnagyobb és legdrágább űrteleszkóp.

A NASA közzétette a helyszínt, ahol az Intuitive Machines 2022 végén induló Nova-C leszállóegysége megfúrja a Holdat.

Az eddigi egyik legkisebb tömegű, csillagát alig 8 óra alatt megkerülő exobolygót fedezte fel a TESS űrtávcsővel egy nemzetközi kutatócsoport, vezető magyar szerzővel.

A Hubble-űrteleszkóp ismét nagyon távolra nézett az Univerzumban, és megpillantotta ezt a kísérteties látványt.

A SpaceX Falcon-9 rakétája először indított bolygóközi tudományos küldetést a NASA megbízásából. A cél egy kettős kisbolygó.

A látszat csal. A Mimas felszínén semmi sem utal a mélyben lévő óceánra, a közvetett bizonyítékok azonban alátámasztani látszanak a létezését.

Jól halad a decemberben felbocsátott röntgencsillagászati űrtávcső beüzemelése.

A Hayabusa–2 első eredményei: a Ryugu kisbolygóról hozott minták a Naprendszerben eddig talált legősibb anyagból állnak.

A Naprendszer kutatásának slágercélpontja 2022-ben kétségtelenül a Hold lesz, de elindul a Marshoz a 2020-ban elhalasztott európai–orosz ExoMars szonda is.

Az egykori marsi élet nyomainak keresését megnehezítheti, hogy egyes kutatók szerint kémiai folyamatok fosszíliákkal összetéveszthető struktúrákat hozhatnak létre.

A hamarosan induló Webb-űrtávcső a 20-as évek óriása, amelyet a 30-as években a Roman-űrtávcső követ. Az űrcsillagászok viszont már a 40-es évekre terveznek.

Falcon-9 rakétával indult a NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) legújabb röntgencsillagászati műholdja.

Évtizedek óta vizsgálják űreszközeink a Vénuszt, de még mindig nem tudjuk, hogy 1600 vulkánja között van-e, amelyik ma is működik.

Többször írtunk már a startjára készülő James Webb-űrtávcsőről, nemrég az ESA kiadványa alapján. Most az indítás helyszínét láthatjuk – természetesen a világűrből.

A Juno szonda NASA-s kutatói legújabb cikkeikben a szonda mérései alapján bepillantást engednek az óriásbolygó légkörének mélyebb rétegeibe.