A Herschel-űrtávcsővel felfedezett távoli galaxisban több mint kétezerszer gyorsabban fejlődtek a csillagok, mint most a mi Tejútrendszerünkben.

A NASA asztrofizikai célú Explorer programjában 2017-es indításra most kiválasztott TESS exobolygókat keres, az űrállomásra kerülő NICER pedig az égi röntgenforrások változékonyságát méri majd.

A STEREO-B űrszonda március közepén készült felvételén egyszerre látszik a napkorona egy részlete, a hatalmas csóvával rendelkező PANSTARSS üstökös, és bolygónk fényes foltja is.

Még egy darabig nem is repül a következő óriás űrteleszkóp, a James Webb-űrtávcső, de a – meglehetősen elhúzódó – fejlesztése és építése már eddig is vezetett olyan technológiai újításokhoz, amelyek jobbá tehetik életünket a Földön.

Minden eddiginél rövidebb, 2,4 órás keringési periódusú kettős rendszert találtak az XMM-Newton űrtávcső segítségével.

A napokban hivatalosan lejár a Merkúr körül keringő amerikai szonda egyszer már meghosszabbított programja. Kezdeményezték a további hosszabbítást, döntés egyelőre még nincs.

A csillagontó galaxisok „népszámlálása” megmutatja, hogy milyen magas volt a csillagkeletkezési arány a világegyetem fejlődésének története során.

Az otthoni sütés-főzés közben használt jól bevált receptekre gondolva néhány csillagász feltette a kérdést: vajon mik lehetnek a csillagok legjobb összetevői, hogy a belőlük keletkező fekete lyukak száma a legnagyobb legyen?

A NASA tavaly nyáron indított röntgencsillagászati műholdja új adatokkal és képekkel mutatkozott be.

Nem is olyan rég még egyesével is szenzációsnak számítottak az újonnan talált Naprendszeren kívüli bolygók. A Kepler-űrtávcső „terméséből” most egyszerre 461 új bolygójelölt felfedezését jelentettek be.

Ekkora összeget tartalmaz a NASA 2014-re szóló költségvetésének tervezete. Mit szeretnének, és mit lehet ebből megvalósítani? Kisbolygó-befogási projekt indulhat?

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén dolgozó AMS berendezés most közölt első eredményei még nem tekinthetők végleges válasznak, de nagyon biztatóak.

A távolba szánt űrszondák elektromos energiatermelését szolgáló radioaktív termoelektromos generátorokba való plutónium-238-at ismét elkezdhetik előállítani az Egyesült Államokban. A technika készen áll, pénz még kell.

Megszülettek a mikrohullámú háttérsugárzás vizsgálatára készült európai űrszonda, a Planck első kozmológiai eredményei.

A Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp új mérései arra utalnak, hogy a Tejútrendszerben egy nagyon torz szupernóva-maradványban talán a legújabb fekete lyuk bújik meg.

A halvány barnatörpe-párt a WISE infravörös égtérképező műhold felvételei segítségével találták meg.

Az Európai Űrügynökség (ESA) első nagy bolygóközi szondája, a Jupiterhez indítandó JUICE fedélzeti műszerei között magyar fejlesztésűek is lesznek.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.

A napokban a Föld „közelében” járt kisbolygót az ESA Herschel infravörös űrtávcsövével is megfigyelték.

A kínaiak második, már kiszolgált és ráadásprogramját végző holdszondája, a Csang'e-2 (Chang'e-2) igazi meglepetést okozott a Toutatis kisbolygó 3,2 km-es megközelítésével és fényképezésével.