A NASA lekapcsolta a 16 éve működő RXTE műholdját, amivel a neutroncsillagok, fehér törpék és fekete lyukak közeléből érkező röntgensugárzás változásait tanulmányozták.

A NASA exobolygóvadász űrteleszkópjával felfedezett Kepler-20e és Kepler-20f kis kőzetbolygó, de igen forró, a csillagának közvetlen közelében keringő égitest.

Csillagászok a Fermi-űrtávcső segítségével felfedezték, hogy az 1572-es szupernóva maradványa a nagy energiájú gamma-tartományban aktív. A felfedezés jelentős előrelépést jelenthet a kozmikus sugarak keletkezésének megértésében.

A júliusban indított RadioAstron tesztjei rendben haladnak. Egy fényes rádiókvazár megfigyelésével először sikerült interferenciát előállítani a műhold 10 m-es rádióantennája és az effelsbergi 100 m-es rádióteleszkóp között.

A gyakorlatban már a nyáron, de most hivatalosan is végéhez ért a japán infravörös űrteleszkóp működése.

Az elnevezés egy néhány száz méteres kisbolygót takar, amely röviddel éjfél után meglehetősen közel, de még biztonságos messzeségben, a Föld-Hold távolság 85%-ának megfelelő távolságban repül el a Föld mellett.

Október 3-án hétfőn egy kétórás megnyitó ünnepséggel kezdetét vette a 62. Nemzetközi Világűrkongresszus, amelyet első alkalommal rendeznek meg az afrikai kontinensen. Az idei konferencia helyszíne a dél-afrikai Fokváros.

Az augusztus elején a Jupiterhez indított amerikai űrszonda 9,5 millió km távolságból fényképezte a Föld-Hold kettőst.

A legújabb átvilágítás eredménye szerint 2018 előtt biztosan nem indulna, és összesen 8,7 milliárd dollárba kerülne a James Webb-űrteleszkóp.

Miért tart öt évig a pénteken indult űrszonda utazása? Milyen utat jár be, amíg 2016 nyarán pályára állhat az óriásbolygó körül?

Az Univerzum fiatal korából származó ritka galaxisra leltek a csillagászok. A NASA Spitzer- és Hubble-űrtávcsöveinek segítségével kiderült, hogy ez a különös galaxis rettentő falánksággal alakítja csillagokká por- és gázanyagát.

Két újonnan felfedezett, akár tízmilliárd naptömeget is elérő fekete lyuk belsejében öt teljes Naprendszer is elférne.

A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.

Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.

A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.

A 2011-es fizikai Nobel-díjat megkapó kutatók felfedezésüket a Hubble-űrtávcső segítségével tették.

Munkába állt és elkészítette első felvételét a világ legnagyobb (szub)milliméteres hullámhosszakon működő távcsőrendszere.

Az európai Rosetta űrszonda tavaly nyáron repült el a 21 Lutetia kisbolygó közelében. Az égitest egyes területeit az ókori Római Birodalom provinciáiról nevezték el.

A méretükben a bolygók és a csillagok közé eső égitestek színe a felszíni hőmérsékletüktől függően eltér. A WISE infravörös űrtávcsővel olyan Y típusú törpéket találtak, amelyek leghidegebbike csupán 25 Celsius-fokos.

A Naprendszer legnagyobb bolygójának eredetét, fejlődését kutató amerikai űrszonda ma indult, és 2016-ban áll majd pályára a Jupiter körül.