Menetrendszerűen érkeznek a hírek az űrprogramok elszálló költségvetéséről és a sokszor akár éveket késő startokról. Egy elemzés szerint mindez nem a véletlen műve.

Az idegen csillagok körül keringő bolygók felkutatására készült francia-európai űrtávcső második konferenciáját ezen a héten tartják Marseille-ben. Az új bejelentéseket erre az alkalomra időzítették.

Az ESA üstökösszondája az eddigi leghosszabb, 31 hónapos hibernációra készül. 2014-ben érkezik majd a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz.

A NASA napkutató űrszondapárosa nem csak a „mi csillagunkat”, de távolabbiakat is jól meg tud figyelni. Eddig száznál is több új változócsillagot fedeztek fel a STEREO segítségével.

Magyar csillagászok különleges hármascsillagot fedeztek fel a Kepler-űrtávcsővel. Az egzotikus égitestről a tekintélyes Science magazin április 8-i számában számol be a Derekas Aliz és Kiss László által vezetett kutatócsoport.

Mintegy 7,9 milliárd kilométernyi megtett út után, magyar idő szerint ma hajnalban pályára állt a Merkúr körül az amerikai MESSENGER űrszonda.

Bő három évtizeddel és 17,4 milliárd kilométernyi megtett úttal a háta mögött a NASA veterán űrszondája, a Voyager-1 még mindig „mozgékony”, és értékes mérési adatokkal szolgál, immár a Naprendszer határvidékéről.

A NASA Stardust-NExT szondája magyar idő szerint ma hajnalban kb. 200 km távolságban repült el az üstökös magja mellett, amit 2005-ben a Deep Impact nem csak megfigyelt, de meg is „lőtt”. Képek hamarosan!

Megkezdődött a Mars Society Mars-küldetéseket szimuláló sivatagi bázisának 10. szezonja. A ROMARS elnevezésű, kéthetes szimulációban most teljes egészében román nemzetiségű legénység teljesített szolgálatot.

A NASA WISE nevű műholdja egy „gyorshajtó” csillagot fotózott le, amely mintegy 90 ezer km/h sebességgel száguld az űrben.

Az SN 1987A jelű szupernóva közel négy évszázad óta a legközelebbi csillagrobbanás volt, a szomszédos Nagy Magellán-felhőben. Maradványa a kezdeti halványodás után most fényesedik, a lökéshullám és a környező csillagközi anyag kölcsönhatása miatt.

Űrtávcsöves megfigyelések szerint a Markarian 739 jelű közeli galaxisban nem egy, hanem két szupernagy tömegű fekete lyuk „lakik”.

A NASA most kiválasztott űrszondás programja keretében 2016-ban automata űreszköz indul egy földközeli kisbolygó felé, majd akár 1-2 kg-nyi anyagmintával hét év múlva visszatér a Földre.

Az 1970-es években indított Pioneer-10 és -11 szondák eddig rejtélyes apró lassulását egy ugyancsak a 70-es évekből származó, eredetileg a számítógépes játékok grafikájához kifejlesztett modell alkalmazásával magyarázták most meg.

Föld 2.0 – de hogyan lehet megtalálni? Az előadó Fűrész Gábor, az időpont április 4-én 18 óra, a helyszín a Szabadművelődés Háza.

Közép-európai idő szerint március 18-án hajnali 2 óra körül eljön a nagy pillanat az amerikai MESSENGER űrszonda számára: pályára állhat a Merkúr körül.

Az univerzumot – nem kis részben űreszközök segítségével – már az elektromágneses hullámok mindegyik tartományában meg tudták figyelni a csillagászok, egy kis kivétellel. Ennek a hiánynak a pótlására készült nemrég egy olcsó műholdrendszert bevetni kívánó európai terv.

A NASA bejelentése szerint a Kepler-űrtávcső segítségével eddig ennyi potenciális, még megerősítésre váró bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül. 54 reménybeli exobolygó a saját csillaga lakható zónájában kering, közülük 5 pedig a Földünkhöz mérhető nagyságú.

A Hubble-űrtávcső által lencsevégre kapott galaxis mintegy 13,2 milliárd fényévre van tőlünk. Az eddigi rekorder galaxist 150 millió fényévvel „hagyta le” az új objektum.

Az európai űrcsillagászati szonda első tudományos eredményeit most egyszerre hozták nyilvánosságra.