A Chandra röntgencsillagászati űrteleszkóp új mérései arra utalnak, hogy a Tejútrendszerben egy nagyon torz szupernóva-maradványban talán a legújabb fekete lyuk bújik meg.
Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati űrteleszkópjával és többek közt az új LOFAR rádióantenna-rendszerrel egy olyan pulzárt vizsgáltak, amely előtt egyelőre értetlenül állnak az elméleti szakemberek.
A kínaiak második, már kiszolgált és ráadásprogramját végző holdszondája, a Csang'e-2 (Chang'e-2) igazi meglepetést okozott a Toutatis kisbolygó 3,2 km-es megközelítésével és fényképezésével.
A napokban hivatalosan lejár a Merkúr körül keringő amerikai szonda egyszer már meghosszabbított programja. Kezdeményezték a további hosszabbítást, döntés egyelőre még nincs.
Az otthoni sütés-főzés közben használt jól bevált receptekre gondolva néhány csillagász feltette a kérdést: vajon mik lehetnek a csillagok legjobb összetevői, hogy a belőlük keletkező fekete lyukak száma a legnagyobb legyen?
Nem is olyan rég még egyesével is szenzációsnak számítottak az újonnan talált Naprendszeren kívüli bolygók. A Kepler-űrtávcső „terméséből” most egyszerre 461 új bolygójelölt felfedezését jelentettek be.
Hogyan keletkeztek, és milyen gyorsan növekedtek az univerzum fiatal korában a galaxisok közepén található szupernagy tömegű fekete lyukak? A kérdésekre ma még nem tudjuk a pontos választ.
Galaxisunk röntgencsillagászati űrtávcsövekkel felfedezett gázburka több százezer fényévnyi kiterjedésű lehet, a tömege pedig összemérhető a Tejútrendszer csillagainak össztömegével.