Egy néhány éven belül megvalósuló becsapódási kísérlettel kívánja a NASA felmérni, mennyi vízjég és milyen koncentrációban rejtőzhet a Hold déli pólusának örökké árnyékban lévő krátereinek mélyén. Az eredmények az emberes expedíciók helyszínét segíthetnek eldönteni.
A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.
Már hetek óta a Jupitert tanulmányozza a bolygórendszerünk óriásához egyre közeledő New Horizons amerikai űrszonda. A legnagyobb közelség február 28-án esedékes.
Az amerikai űrhivatal 2017-ig embereket küldene a Holdra, később a Marsa is. Egy friss felmérés szerint azonban a tizen- és huszonévesek feltűnően közömbösek eziránt.
Sokunk fiatalkori élménye volt jó húsz éve egy tévéfilmsorozat az akkori két tévéadó egyikén, amelyben egy lelkesült csillagász magyarázta meglepően közérthetően, hogyan működik a Kozmosz. Ez a csillagász, Carl Sagan éppen tíz éve távozott közülünk.
A Mars Global Surveyor űrszonda felvételei alapján a NASA kutatói két helyet is találtak a bolygó felszínén, ahol feltételezik, hogy az elmúlt években rövid ideig víz folyhatott.
A Naprendszer kis égitesteiből rengeteg van, de vannak közöttük szívünknek kedvesebbek is, a magyarokról elnevezett űrsziklák. Most ez a maroknyi család újabb tagokkal bővült, Berkó Ernő amatőrcsillagász és Puskás Öcsi is kapott egyet-egyet.
Ahhoz, hogy a Hayabusa japán kisbolygó-kutató űrszonda 2010-ben valóban visszajusson a Földhöz, 2007 februárjában el kell hagynia az Itokawa kisbolygó pályáját.
Mintákkal természetesen rendelkeznek, de a Holdra való visszatéréshez fejlesztendő eszközök teszteléséhez tonnaszám volna szükség a holdporhoz hasonló anyagra.
Szokásos év eleji előretekintésünkben felsoroljuk a legfontosabb várható indításokat, a jelentősebb automata űreszközök programjának 2007-es mérföldköveit.