Sikeresen túl van az első próbaúton a NASA repülő infravörös csillagászati obszervatóriuma.

A még ebben az évtizedben induló beruházás várhatóan 1,9 milliárd dollárba kerül, s a világ legnagyobb ilyen rendszere jön általa létre.

Egy néhány éven belül megvalósuló becsapódási kísérlettel kívánja a NASA felmérni, mennyi vízjég és milyen koncentrációban rejtőzhet a Hold déli pólusának örökké árnyékban lévő krátereinek mélyén. Az eredmények az emberes expedíciók helyszínét segíthetnek eldönteni.

Az űrtávcső legtöbbet használt ACS kamerája ismét meghibásodott. Ezúttal kevés az esély a működésének teljes helyreállítására.

A NASA 2007-ben indítja a Mars Scout program első űrszondáját, a Phoenixet. Ezt 2011-ben a következő szériatag követi, melyről hamarosan döntés születik.

Már hetek óta a Jupitert tanulmányozza a bolygórendszerünk óriásához egyre közeledő New Horizons amerikai űrszonda. A legnagyobb közelség február 28-án esedékes.

Az amerikai űrhivatal bejelentette, hogy teljesen áttér az angolszász mértékegységek használatáról a metrikus mértékegységekre.

Az amerikai űrhivatal 2017-ig embereket küldene a Holdra, később a Marsa is. Egy friss felmérés szerint azonban a tizen- és huszonévesek feltűnően közömbösek eziránt.

Sokunk fiatalkori élménye volt jó húsz éve egy tévéfilmsorozat az akkori két tévéadó egyikén, amelyben egy lelkesült csillagász magyarázta meglepően közérthetően, hogyan működik a Kozmosz. Ez a csillagász, Carl Sagan éppen tíz éve távozott közülünk.

A Mars Global Surveyor űrszonda felvételei alapján a NASA kutatói két helyet is találtak a bolygó felszínén, ahol feltételezik, hogy az elmúlt években rövid ideig víz folyhatott.

Átlagosan 385 ezer km-re. De lézertávmérési módszerrel erre a kérdésre néhány centiméteres pontossággal választ lehet adni.

A Naprendszer kis égitesteiből rengeteg van, de vannak közöttük szívünknek kedvesebbek is, a magyarokról elnevezett űrsziklák. Most ez a maroknyi család újabb tagokkal bővült, Berkó Ernő amatőrcsillagász és Puskás Öcsi is kapott egyet-egyet.

Ahhoz, hogy a Hayabusa japán kisbolygó-kutató űrszonda 2010-ben valóban visszajusson a Földhöz, 2007 februárjában el kell hagynia az Itokawa kisbolygó pályáját.

A kisbolygó-kutató amerikai Dawn tesztelése megfelelően halad, így egyelőre nincs akadálya, hogy az űrszondát 2007. június 20-án útnak indítsák.

Miközben a japán űrkutatók a SELENE holdszonda indítására készülnek, komoly veszélybe került a következő küldetés, a Lunar-A megvalósítása.

A Föld legkevésbé ismert, apró, szerencsétlen esetben mégis globális katasztrófát okozni képes kozmikus szomszédai a földközeli kisbolygók.

Mintákkal természetesen rendelkeznek, de a Holdra való visszatéréshez fejlesztendő eszközök teszteléséhez tonnaszám volna szükség a holdporhoz hasonló anyagra.

Szokásos év eleji előretekintésünkben felsoroljuk a legfontosabb várható indításokat, a jelentősebb automata űreszközök programjának 2007-es mérföldköveit.

December 11-én délutánra egy érdekesnek ígérkező angol nyelvű előadást ajánluk a budapesti Műegyetemre látogatóknak.

A Mars Reconnaissance Orbiter legfrissebb nagyfelbontású felvételein a Viking-1 és -2, valamint a Spirit leszállóhelye látható.