Megkezdődött a Venus Express tudományos eszközeinek a tesztelése és kalibrációja. A VIRTIS detektorral a Földről is készítettek méréseket.

Az Itokawa kisbolygótól eltávolodó japán szonda, miután minden bizonnyal sikerült anyagmintát szereznie, ezúttal váratlan rázkódást produkált. Az űreszközt biztonsági üzemmódba kapcsolták, a jelenséget vizsgálják.

A zavaros cím a japán JAXA űrügynökség legfrissebb, hasonlóan furcsa beszámolóját olvasva jutott a tudósító eszébe.

Jó rég volt már, amikor a csillagászoknak földrészneveket kellett kitalálniuk egy újonnan felfedezett égitesten a Naprendszerben. A Cassini vizsgálatai nyomán most ez a nemes feladat hárult a kutatókra: a Titan felszíni formáinak kerestek és találtak neveket.

November 12-én a japán Hayabusa űrszonda sikerrel megközelítette az Itokawa kisbolygót és annak felszínére eresztette a MINERVA nevű miniatűr leszálló egységet.

A Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel.

A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...

Az USA új űrelképzeléseit nagyjából másfél éve jelentette be George W. Bush elnök. Akkor nagyjából egy évet szántak arra, hogy a NASA konkrét formába öntse az elnöki stratégiát, amely most „menetrendszerűen” valóra is vált, fellebentve a fátylat az elképzelésrendszer első szakaszáról.

Az 1950-es években kidolgozott űrprogramot elképzelő három tudós igen nagy gondot fordított rá, hogy a nagyközönség megértse és támogassa az elképzelésrendszert.

Mint arról már hírt adtunk, a Hubble Űrtávcső a 15. születésnapját fantasztikus képekkel ünnepelte. Kis ügyességgel mindenki részese lehet e csodálatos felvételeknek, bámulatos felbontásban.

Egy új számítógépes szimuláció szerint egy születő csillag tömege - ezáltal életútja és élettartama is - már a legelején eldől. A környezetében uralkodó turbulenciák miatt a csillag később már nem tud anyagot vonzani magához.

A japán kisbolygókutatató szondának a jelek szerint a legújabb, és valószínűleg utolsó kísérlet alkalmával mégis sikerült begyűjtenie a kisbolygóport.

Nem ment tökéletesen az Itokawa kisbolygó első „éles” megközelítése a japán Hayabusa űrszondának.

A lassan csordogáló információk szerint a Hayabusa űrszondáról levált MINERVA egység végül tényleg nem érte el az Itokawa kisbolygó felszínét.

Korábban mi is hírül adtuk, hogy nagyfelbontású marsfelvételeken megtalálni vélték a szerencsétlenül járt amerikai Mars Polar Lander nyomát. Most kiderült, hogy a szonda mégsincs meg!

A japán Hayabusa űrszonda már csupán 7 km-es távolságból szemléli célpontját. Miközben a felszín részletes feltérképezése rendben halad, egy technikai probléma is felmerült.

Sorozatunk második, befejező részében a CEV űrhajót a világűrbe juttató hordozórakétákkal ismerkedünk meg, összehasonlítva azokat az űrrepülőgép-rendszerrel illetve a korábbi Saturn-5-tel.

„Természetesen” a marsűrhajó terve is megvolt. A rakétafokozatból kialakított Skylab kissé átalakított változata szállíthatta volna a szomszéd bolygóra a legénységet és szolgált volna lakóegységül a Mars körüli pályán maradóknak.

A Bush elnök által bejelentett vízió, amelyet a NASA most vált aprópénzre – legalábbis ami az elképzelést illeti – nem az első, és egy harminc éves vargabetű utáni visszatérés egy régi „vérvonalhoz”. És visszatérés a régi korok álmaihoz.

Belépett a Föld légkörébe és megsemmisült a japán Yohkoh röntgencsillagászati mesterséges hold.