Bár még csak a 2008. év áll a küszöbön, máris érdemes a következőre készülődni. Az ENSZ ugyanis 2009-et a Csillagászat Nemzetközi Évévé nyilvánította.

Rövidesen az Antarktiszon tesztelik a jövőbeli amerikai felfújható holdbázis egyik lehetséges prototípusát.

A november elején induló és a hónap végéig tartó országos rendezvénysorozat kínálatából űrkutatási vonatkozású eseményeket ajánlunk érdeklődő olvasóink figyelmébe.

Az Allen Telescope Array jelenleg 42 rádióteleszkópból álló rendszere 2007. október 11-én kezdte meg a működését. "Ez az első olyan, nagy [rádió] teleszkóp, amely kimondottan a földön kívüli értelem utáni kutatásra épült", mondja a földön kívüli civilizációk kutatásának egyik vezető amerikai szakértője, Seth Shostak.

A NASA berkein belül is szóba került: a Mars-utazás alternatívája lehetne, ha űrhajósok látogatnának meg egy földközeli kisbolygót.

A japán Akari csillagászati műhold még dolgozik, de lassan kifogy a detektorokat hűtő folyékony hélium. Közzétették az égbolt több mint 90%-áról készített infravörös képet.

Kevés előkészületben levő űreszközzel foglalkoztunk már eddig is olyan sokat, mint a NASA Dawn szondájával. Az indításra most már csak egy bő hetet kell várni!

Sikeresen túl van az első próbaúton a NASA repülő infravörös csillagászati obszervatóriuma.

A még ebben az évtizedben induló beruházás várhatóan 1,9 milliárd dollárba kerül, s a világ legnagyobb ilyen rendszere jön általa létre.

Egy néhány éven belül megvalósuló becsapódási kísérlettel kívánja a NASA felmérni, mennyi vízjég és milyen koncentrációban rejtőzhet a Hold déli pólusának örökké árnyékban lévő krátereinek mélyén. Az eredmények az emberes expedíciók helyszínét segíthetnek eldönteni.

Landsat műholdfelvételek felhasználásával elkészült az Antarktisz eddigi legjobb felbontású mozaikképe.

A japán Kaguya már a Holdat fényképezi, a kínai Csang'e a napokban állt pályára égi kísérőnk körül. Népszerű lett a Hold... Most a németek jelentették be saját elképzelésüket.

Az Európai Űrügynökség (ESA) 2015 és 2025 közötti tudományos programjaira a nyári határidőig ötven javaslat érkezett. Most megnevezték az első bírálati forduló nyerteseit.

Delta-2 hordozórakétával elhagyta a Földet a NASA kisbolygókutató űrszondája, amely a Vestát, majd később a Cerest is közelről tanulmányozza majd.

Három évtizeddel ezelőtt indult az emlékezetes sikerű Voyager-2 és Voyager-1 a Naprendszer óriásbolygói felé.

Mégsem indul júliusban a Ceres és a Vesta felé az amerikai űrszonda. Az elsőbbség a Phoenix marsszondáé.

A NASA és a DLR repülő infravörös csillagászati obszervatóriumát Charles Lindbergh transzatlanti útjának 80. évfordulója tiszteletére a repülés úttörőjéről nevezték el.

Átlagosan 385 ezer km-re. De lézertávmérési módszerrel erre a kérdésre néhány centiméteres pontossággal választ lehet adni.

A Naprendszer kis égitesteiből rengeteg van, de vannak közöttük szívünknek kedvesebbek is, a magyarokról elnevezett űrsziklák. Most ez a maroknyi család újabb tagokkal bővült, Berkó Ernő amatőrcsillagász és Puskás Öcsi is kapott egyet-egyet.

Ahhoz, hogy a Hayabusa japán kisbolygó-kutató űrszonda 2010-ben valóban visszajusson a Földhöz, 2007 februárjában el kell hagynia az Itokawa kisbolygó pályáját.