Május 9-én egy japán hordozórakétával indult kozmikus útjára a japán fejlesztésű MUSES-C űrszonda. A mintegy négy és fél évig tartó űrkisérlet célja: mintavétel egy kisbolygónál és annak visszaszállítása a Földre!

A tervek szerint április 28-án, helyi időben reggel 08:00 és 10:00 között, egy szállítórepülőgépről indul az a hordozórakéta, amely a GALEX űrobszervatóriumot állítja pályára. Ha a műhold sikeresen fog működni, pár év múlva jóval többet tudhatunk a csillagok és galaxisok fejlődéséről.

A repülési készenlét felülvizsgálata előtt a NASA szakemberei úgy döntöttek, hogy több időre van szükség a Delta II rakéta felkészítéséhez, így a SIRTF startját előbb április 27-re, majd augusztus közepére halasztották.

Pár hete múlt húsz éve, hogy pályára állt a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint április végén indítják az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF-t. Ideje hát megismerkednünk az infravörös csillagászat alapjaival.

2003 júniusában indul az első európai űrszonda - a Mars Express - a Vörös Bolygóhoz. Fedélzetén a Beagle-2 leszállóegységgel a Mars titkai után nyomoz.

Az emberes marsutazás az űrkutatás világában folyton ott lebegő cél. Bár hivatalos program még nincs, a Vörös Bolygóhoz küldött szondák mind-mind azt is kutatják, vajon leszállhat-e ember a bolygó vörös homokjára. A NASA Mars körül keringő Odyssey űrszondája a későbbi emberes marsexpedícióhoz szolgáltatott a minap értékes adatokat.

A legújabb földkörüli pályára készülő infravörös űrobszervatórium már a floridai Kennedy Űrközpontban vár a startra.

A Pioneer-10 és a Föld közötti üzenetváltás ugyanis nem 3 nap 22 órát, hanem 22 órát vesz igénybe - ahogy azt egyik Olvasónk jelezte. A hibát az eredeti cikkben természetesen kijavítottuk.

A következő napokban Tisztelt Olvasóink Székesfehérváron két érdekfeszítő előadást is élvezhetnek. Az egyik a Kuiper-öv objektumairól, a másik az űrhajózási katasztrófákról szól.

1976 óta nem volt olyan fényes üstökös az égbolton, mint napjainkban. A pazar csóvát bontó ragyogó égitest kedden reggel érte el napközelségét, s pár napig még megfigyelhető a SOHO űrszonda felvételein.

A tervekkel teljesen összhangban zajlott a GALEX űrcsillagászati műhold indítása. A rakétát hordozó repülőgép helyi időben reggel 07:03-kor szállt fel a Cape Canaveral Légitámaszpontról.

1990-ben ezen a napon indult STS-31 jelzésű útjára a Discovery űrrepülőgép, fedélzetén a Hubble-űrteleszkóppal. Igaz, hogy a 13 nem kerek szám, ám a világ csillagászai számára nagyon szerencsésnek bizonyult a 13 év.

Húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF.

Mintegy húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF. Úgy gondoltuk, hogy ez a két esemény elegendő ok arra, hogy részletesebben is bemutassuk olvasóinknak a szakterületet.

2003 a Mars-kutatás éve lesz, egyszerre négy űrszonda látogatja meg a Vörös Bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld, amelyek felkészülve a májusi indulásra lassan megérkeznek Cape Canaveralba.

A Hubble Űrtávcső segítségével első alkalommal sikerült megfigyelni, amint az egyik távoli „forró Jupiter” légköre erősen párolog a közeli csillag hatására.

Lehet, hogy azoknak az űrkutató szakembereknek, akik az első kínai emberes küldetés előkészítésén munkálkodnak, végső célja a Hold elérése?

Január 23-án a szakemberek gyenge jelet detektáltak a Pioneer-10 irányából. A jelet sikerült venni (a szonda tehát működik), ám az igen rövid ideig fennálló kapcsolat nem tette lehetővé telemetriai adatok letöltését.

Részletesen lefényképezték az Univerzum eddig ismert leghidegebb helyét, a Bumeráng-köd nevű csillagközi por- és gázfelhőt. Az itteni viszonyok között a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás melegnek számít.

A szakemberek az elkövetkező évtizedben egy sor olyan űreszközt szeretnének megvalósítani, melyektől távoli - Naprendszeren kívüli - bolygók felfedezését várják. Az exobolygókkal kapcsolatos cikkünk második - befejező - részében nagyon röviden e programokat ismertetjük.