Manapság a Mars az amerikai Spirit és Opportunity, valamint az európai Mars Express szondák munkája révén a bolygókutatás homlokterében áll. Furcsa, de 40 évvel ezelőtt még sokan azt gondolták, hogy a földiéhez hasonló Élet létezhet rajta. A bizonyítékért először a Mariner-4-et küldték tervezői.

A Holdra telepítendő csillagászati megfigyelőállomás újra és újra felbukkanó érdekes elképzelés.

Elindult a NASA Swift nevű új csillagászati mesterséges holdja, amely két évig gamma-felvillanásokat fog megfigyelni.

A Spirit furcsa szemcsézetű kőzeteket elemez a Columbia-hegynél. Eközben az Opportunity visszafordul, mivel az eredeti útvonalon nem jut ki a kráterből.

Beszélgetés Bálint Tiborral, a JPL munkatársával.

Kína jelenlegi tervei szerint körülbelül 500 millió jüant (nagyjából 60 millió USA dollár) szándékozik arra fordítani, hogy a „Sarkvidéki Kutatások Intézete” nevű kínai tudományos és ismeretterjesztő szervezettel együttműködve, az elkövetkező három évben felújítsák a meglévő két sarkvidéki kutatóbázisukat előkészítve ezzel a harmadik állomás felépítését az Antarktiszon.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.

A Szputnyik-1 után alig két év telt el, amikor az űrnagyhatalmak célpontja a Hold lett. A versengés célja egy űrszonda eljuttatása lett a Holdra. Persze ez akkoriban még csak egy becsapódással érhetett véget, de mégis lélektani jelentősége volt, kinek a szondája váj először krátert a Hold köntösén.

A NASA Chandra röntgencsillagászati holdja nemrég múlt 5 éves. Ebből az alkalomból egy látványos honlap készült.

A gyűrűs bolygó körül keringő Cassini szonda nem tétlenkedik: két új holdat fedezett fel, amelyek kb. 3 ill. 4 kilométer átmérőjűek.

Kétrészes sorozatunk végén a Hold déli pólusának környékére telepítendő csillagászati obszervatórium terveiről számolunk be.

A gamma-kitörések nyomában járó műhold indításáról lenyűgöző felvételek készültek.

A Cassini friss felvételén a gyűrűk és bolygó "miniatűr naprendszerének" három tagja együtt látható.

Folytatjuk beszélgetésünket Bálint Tiborral, a NASA JPL magyar származású mérnökével, ezúttal a tervezett Mars- és Jupiter-szondákról.

Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

Az űrszonda felvételein talán új holdakat is látunk.

20.05.: A NASA illetékesei megerősítették, hogy a Genesis visszatérő-tartályának ejtőernyőrendszere egyáltalán nem lépett működésbe, minek következtében a leszállókonténer a utahi célterületen a talajba csapódott. A konténer sérülése "jelentős".

Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.

A Hubble Űrtávcső négy fő műszerének egyike, a képalkotó spektrográf (STIS) egy hete meghibásodott.