November 12-én a japán Hayabusa űrszonda sikerrel megközelítette az Itokawa kisbolygót és annak felszínére eresztette a MINERVA nevű miniatűr leszálló egységet.

A Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel.

A NASA bemutatta azokat a dokumentumokat, melyek a jövő Föld körüli, illetve a Holdra tartó misszióinak összefoglalását tartalmazzák. A Mars nem kap túl nagy hangsúlyt. Az idő pedig sürget...

Az USA új űrelképzeléseit nagyjából másfél éve jelentette be George W. Bush elnök. Akkor nagyjából egy évet szántak arra, hogy a NASA konkrét formába öntse az elnöki stratégiát, amely most „menetrendszerűen” valóra is vált, fellebentve a fátylat az elképzelésrendszer első szakaszáról.

Az 1950-es években kidolgozott űrprogramot elképzelő három tudós igen nagy gondot fordított rá, hogy a nagyközönség megértse és támogassa az elképzelésrendszert.

Mint arról már hírt adtunk, a Hubble Űrtávcső a 15. születésnapját fantasztikus képekkel ünnepelte. Kis ügyességgel mindenki részese lehet e csodálatos felvételeknek, bámulatos felbontásban.

A JAXA japán űrügynökség gyorshírben jelentette, hogy ma megérkezett az Itokawa kisbolygó 20 km-es körzetébe a Hayabusa űrszonda.

A Hubble Űrtávcső (HST) helyzetét stabilizáló három giroszkóp egyikét leállították. A „tartalékos” üzemmódtól az űrteleszkóp szolgálati idejének növekedését remélik.

Még néhány hét, és fontos szakaszához érkezik a japán űrkísérlet, amelynek végső célja anyagmintát gyűjteni az Itokawa kisbolygóról, s azt elhozni a Földre.

Aug. 12. (péntek), 15.15: Egy bő 15 perces folyamat eredményeként kinyíltak a Mars-orbiter napelemszárnyai és ezzel az MRO megkezdi hét hónapos utazását a vörös bolygó felé!

Korábban mi is hírül adtuk, hogy nagyfelbontású marsfelvételeken megtalálni vélték a szerencsétlenül járt amerikai Mars Polar Lander nyomát. Most kiderült, hogy a szonda mégsincs meg!

A japán Hayabusa űrszonda már csupán 7 km-es távolságból szemléli célpontját. Miközben a felszín részletes feltérképezése rendben halad, egy technikai probléma is felmerült.

Sorozatunk második, befejező részében a CEV űrhajót a világűrbe juttató hordozórakétákkal ismerkedünk meg, összehasonlítva azokat az űrrepülőgép-rendszerrel illetve a korábbi Saturn-5-tel.

„Természetesen” a marsűrhajó terve is megvolt. A rakétafokozatból kialakított Skylab kissé átalakított változata szállíthatta volna a szomszéd bolygóra a legénységet és szolgált volna lakóegységül a Mars körüli pályán maradóknak.

A Bush elnök által bejelentett vízió, amelyet a NASA most vált aprópénzre – legalábbis ami az elképzelést illeti – nem az első, és egy harminc éves vargabetű utáni visszatérés egy régi „vérvonalhoz”. És visszatérés a régi korok álmaihoz.

Belépett a Föld légkörébe és megsemmisült a japán Yohkoh röntgencsillagászati mesterséges hold.

Legutoljára Japánnal kapcsolatban a Szuzaku műszerhibája volt a hír, ám a jövőben több új műhold is indul a felkelő nap országából, azokon a kutatási területeken, ahol a távol-keleti ország hagyományosan erős.

A Naprendszer-kutatás jelentős eseményéről „első kézből” értesülhetünk.

A japán űrszonda több mint két éve indult, s néhány héten belül az Itokawa kisbolygó körüli pályára fog állni.

Évtizedek óta tervezték, de nem volt rá pénz. Hol elfogadták, hol törölték a programját. Mára azonban már szinte biztos, hogy elindul. A New Horizons – Pluto-Kuiper Express űrszonda építése befejeződött, jelenleg a tesztelések folynak.