Mit tapasztaltak a KFKI RMKI kutatói a nagyenergiájú ionokkal kapcsolatban a Naprendszer peremén?

Cikkünkben a Cassini űrszondán levő, magyar részvétellel készült magnetométer és plazma spektrométer legfrissebb eredményeiről számolunk be.

Az űrszonda felvételein talán új holdakat is látunk.

20.05.: A NASA illetékesei megerősítették, hogy a Genesis visszatérő-tartályának ejtőernyőrendszere egyáltalán nem lépett működésbe, minek következtében a leszállókonténer a utahi célterületen a talajba csapódott. A konténer sérülése "jelentős".

Az utolsó előre megtervezett pályamódosító manővert hajtotta végre az elmúlt napokban a Cassini. Új pályáján október 26-án repül majd el csupán 1200 kilométerre a Titántól.

A Hubble Űrtávcső négy fő műszerének egyike, a képalkotó spektrográf (STIS) egy hete meghibásodott.

India 2007-ben csillagászati műholdat kíván pályára állítani – jelentette Új-Delhiből az AFP hírügynökség.

Utoljára mintegy harminc éve jártunk bolygórendszerünk Naphoz legközelebbi tagjánál, a Merkúrnál. Hamarosan új űrszonda indul útnak, amely egy alig ismert, különös világ titkait tárja majd fel.

A Szaturnusz vizsgálatát befejezve a Voyager-1 „kilökődött” a Naprendszer fősíkjából, és a Voyager-2 megkezdte útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Azután egy új, időben hosszabb korszak kezdődött az űrszondák számára. A korábbi bolygókutató szondák (Pioneer-10,-11, Voyager-1,-2) ettől kezdve a bolygóközi teret vizsgálták.

A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.

Kína jelenlegi tervei szerint körülbelül 500 millió jüant (nagyjából 60 millió USA dollár) szándékozik arra fordítani, hogy a „Sarkvidéki Kutatások Intézete” nevű kínai tudományos és ismeretterjesztő szervezettel együttműködve, az elkövetkező három évben felújítsák a meglévő két sarkvidéki kutatóbázisukat előkészítve ezzel a harmadik állomás felépítését az Antarktiszon.

Az ESA XMM-Newton röntgencsillagászati mesterséges holdjával amerikai kutatók vezetésével két galaxishalmaz ütközésének látványos következményeit figyelték meg.

A Szputnyik-1 után alig két év telt el, amikor az űrnagyhatalmak célpontja a Hold lett. A versengés célja egy űrszonda eljuttatása lett a Holdra. Persze ez akkoriban még csak egy becsapódással érhetett véget, de mégis lélektani jelentősége volt, kinek a szondája váj először krátert a Hold köntösén.

A NASA Chandra röntgencsillagászati holdja nemrég múlt 5 éves. Ebből az alkalomból egy látványos honlap készült.

A gyűrűs bolygó körül keringő Cassini szonda nem tétlenkedik: két új holdat fedezett fel, amelyek kb. 3 ill. 4 kilométer átmérőjűek.

Augusztus 3-án hajnalban elindult a NASA Messenger űrszondája a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. 30 éve ez lesz az első látogatás az égitestnél.

Új exobolygót sikerült felfedezni a texasi Hobby-Eberly távcső segítségével.

Miután a Voyager-1 távozott a Naprendszerből, a Voyager-2 folytatta útját. Vizsgálta az Uránuszt, a Neptunuszt, majd elhagyta az óriásbolygókat. A Voyager-ikrekről szóló sorozat befejező részében arról lesz szó, mit is csinál a két szonda napjainkban.

A Pioneer-11- és Voyager-szondákról szóló sorozat második részében az űrszondák egy igen fontos állomására, a Szaturnusz környékén végzett tevékenységükre térünk ki kicsit bővebben.

Az űrteleszkóp felvételeiből látványos képet állítottak össze a Tejútrendszer „szomszédjának”, a Nagy Magellán-felhőnek egyik, aktív csillagkeletkezéssel jellemezhető vidékéről.